A talaj a földfelszín szilárd burka, amely a növények termőhelyéül szolgál. Alapvető tulajdonsága és értékmérője a termőképesség. Háromfázisú heterogén rendszer (szilárd, folyékony, gáz) ami lehetővé teszi a növényi és a mikrobiális életet.
A növénytermelés során a célként előállított élelmiszer, takarmány és energetikai fő termékek mellett melléktermékek: gyökér-, szár-, és egyéb maradványok is termelődnek. Ezen anyagok mennyisége, minősége igen nagymértékben tudja befolyásolni a talaj használhatóságát, szerkezetét, tápanyag szolgáltató képességét.
Betakarítás után 1 hektár kukorica vetésből szemtermesztés esetén, termésátlagtól függően átlagosan
- 100-110 kg N
- 50-55 kg P
- 12-130 kg K
hatóanyag marad a tarlón szár és gyökérmaradvány formájában. A visszamaradó biomassza természetesen növényenként más-más hatóanyag tartalmú és minőségű, de ebből az egy példából is kitűnik, hogy semmiképpen nem elhanyagolható.
Foglalkozni kell vele több okból is.
Az állattenyésztés sajnálatos zsugorodása miatt a felhasználható szervestrágya mennyisége is drasztikusan csökkenő tendenciát mutat.
A szár és gyökérmaradványok tulajdonképpen a szervestrágyák egyik csoportja, amit megfelelő kezeléssel a termesztés szolgálatába állíthatunk. A tarlón maradó hatóanyag mennyiségéből könnyen kiszámítható a forintban ott lévő érték. További ok, hogy foglalkozunk a növényi maradványokkal az a talajból fertőző betegségek, károkozók áttelelési esélyének csökkentése, ami a szármaradványok elbontása nélkül jelentős veszélyforrás. Károsan hat a talaj művelhetőségére, romlik a talaj szerkezete és vízgazdálkodása, emelkedik a talajművelés költsége.
Fontos szakmai kérdés a nagymennyiségű szervesanyag fermentáció során fellépő pentozánhatás kiküszöbölése is, ami hozzáadott nitrogén hatóanyag nélkül elképzelhetetlen. A kezelés első fázisa a lehető legapróbbra való felaprítás, ami a mai betakarítási technológiáknál nem okozhat problémát.
A fent leírtakból adódik, hogy ezen problémák kezelése mindenképpen szakmai beavatkozást igényel. El kell érni, hogy a fizikailag előkészített szármaradvány tömeg a lebomlást, fermentációt elősegítő anyaggal egyenletesen a talajfelszín alá legyen juttatva.
A fent leírtakból adódik, hogy ezen problémák kezelése mindenképpen szakmai beavatkozást igényel. El kell érni, hogy a fizikailag előkészített szármaradvány tömeg a lebomlást, fermentációt elősegítő anyaggal egyenletesen a talajfelszín alá legyen juttatva.
Ennek a célnak a szolgálatába ajánljuk a Fertilia Kft saját szabadalmú és előállítású Fertisol 20 N Celludone készítményét.
A Fertilisol 20 N Celludone szárbontó készítmény:
- 20 % ammónium-, nitrát- és amid nitrogént, valamint a talajban élő a szerves maradványokat lebontó, fermentáló mikroszervezeteknek 18 % szervesanyag tartalmú tápanyag és kondicionáló komplexet (aminosavak, fehérjék, vitaminok) tartalmaz.
- Kijuttathatóságát nem befolyásolja a hőmérséklet, napfény, nedvesség tartalom, permetezőgép nyomás.
- Használata elősegíti a cellulózbontó, a humifikációért, talajképzésért és talajfertőtlenítésért felelős baktérium törzsek felszaporodását és munkába fogását.
- Nitrogéntartalmából kifolyólag a C/N arányt az optimális értéken tartja, nem engedi, hogy az 30/1 fölé emelkedjen.
- Biztosítja a felszaporodott mikroorganizmusok számára a tápanyagot, kizárja a nitrogén deficit lehetőségét.
Használata során a mikroszervezetek felszaporodása következtében jól szellőzött talajban a könnyebben lebontható szerves anyagok mineralizálódnak, a növények számára felvehető ásványosodás indul meg. A nehezebben lebonthatók polimerizálódnak és nitrogén tartalmú anyagokkal összekapcsolódva humifikálódnak. A humifikáció során az egysejtű mikroorganizmusok a bomlástermékeket testükbe építve azt átalakítva visszajuttatják a szervetlen körforgalomba.
A Fertisol 20 Celludone használat tehát abban rejt óriási lehetőséget a gazdálkodók számára, hogy a talaj természetes termékenységét, mikroszervezet faunáját stimulálja, készteti a lehető legaktívabb tevékenységre. A talaj minden köbcentiméterében több milliárd egysejtű élőlény van. Számítások szerint, a felső 40–50 cm es termőrétegben ahonnan a növények a tápanyagok döntő többségét felveszik mintegy 2000 kg egysejtű élőlény van, amelynek egy része rendkívül hasznos, másik része kevésbé. Egyoldalú baktérium koncentrátum kijuttatása esetén ez az arány úgy változik, hogy hatóanyagtól függően lesz 2001-2002 kg mikroorganizmus, de a pentozán hatás ezzel a technológiával nincs megoldva.
Készítményünk minden szempontból alkalmas az intenzív termesztés technológiába illesztésre. Fokozza a művelhetőséget, javítja vízháztartást, szellőzötté és tápanyagban gazdaggá teszi a talajt, kiküszöböli a pentozán hatást.
Kijuttatási dózisa a szármaradványok mennyiségétől függően 50 és 200 l ha szántóföldi permetezővel ajánlott.
Gazdaságos, innovatív megoldás.
Lakatos Ferenc szaktanácsadó