A gabonaaratást követően, már a tarlóhántás idején oda kell figyelnünk munkánk minőségére, hogy később megfelelő magágyat készítsünk következő kultúrnövényünk számára.
Érdemes számításba venni a tarlón maradt gyökér és szármaradványok hatóanyagait, melyek megfelelő talajállapot esetén állnak rendelkezésre, ekkor tudnak valóban költségcsökkentő hatást gyakorolni.
Ehhez nyújt segítséget a Fertilia Kft. saját fejlesztésű folyékony műtrágyája, a FertiSol 20 Celludone!
Kijuttatását követően szerves vegyületei optimális körülményeket biztosítanak a miroorganizmusok számára, így azok elszaporodnak, és felgyorsítják a szárbontási folyamatot.
Kijuttatását követően szerves vegyületei optimális körülményeket biztosítanak a miroorganizmusok számára, így azok elszaporodnak, és felgyorsítják a szárbontási folyamatot.
Miért fontos a betakarítás utáni szár-, levél és gyökérmaradványok gyors lebontása a földeken?
- A lebontási folyamat eredményeképpen értékes humuszképző és tápanyagok jutnak vissza a termőtalajba.
- Tápanyag – nitrogén- ellátási zavart okozhat a lebontatlan szár, gyökér: „Pentozán hatás”.
- Ott maradva agrotechnikai akadályokat képeznek a talajmunkákban. Rontják a talaj szerkezetét, művelhetőségét, vízháztartását, a vetés minőségét.
- Kórokozók telepedhetnek meg rajta, ami az utóveteményt fertőzheti. Talaj penészedés következhet be.
- Tápanyag – nitrogén- ellátási zavart okozhat a lebontatlan szár, gyökér: „Pentozán hatás”.
- Ott maradva agrotechnikai akadályokat képeznek a talajmunkákban. Rontják a talaj szerkezetét, művelhetőségét, vízháztartását, a vetés minőségét.
- Kórokozók telepedhetnek meg rajta, ami az utóveteményt fertőzheti. Talaj penészedés következhet be.
Mi a „Pentozán hatás”?
A főleg cellulózt, hemicellulózt, keményítőt, lignint és pektint tartalmazó növényi maradványokat a talajban élő mikroszervezetek különböző enzimek segítségével bontják le. A lebontás kezdeti időszakában a mikroorganizmusok a szaporodásukhoz szükséges tápanyagot (elsősorban nitrogént) a talajból, a növények számára is felvehető formában rendelkezésre álló készletekből fedezik és építik be a szervezetükbe. Átmenetileg immobilizálják, csökkentik a növények számára felvehető nitrogén mennyiséget. Ez az úgynevezett „Pentozán hatás”, amikor a C/N arány nagyobb lesz, mint 30/1.
A FertiSol 20 Celludone lényeges tulajdonsága, hogy az ilyenkor nagy gondokat okozó Pentozán hatást kiküszöböli.
A FertiSol 20 Celludone gátolja a talajpenészedés kialakulását. A bontásban is résztvevő talajlakó baktériumok száma a kemikáliák használata miatt drasztikusan is csökkenhet. Ha a szármaradványok ezek hiányában rothadásnak indulnak, nem lesz feltárt hatóanyag.
A FertiSol 20 Celludone használatával a lebontás során javul a talaj szerkezete, humusztartalma nő, a lebontott szár és gyökérmaradvány nitrogéntartalma a következő kultúra számára felvehetővé válik.
A lebontási folyamatok során lazul a talaj művelt rétege, ezáltal kedvező levegő- nedvesség arány tud kialakulni.
Felhasználási technológia:
Aratást, betakarítást követően – talaj lazítás, szántás előtt kipermetezve-, szárbontásra nagy mennyiségű szármaradványt hagyó kultúrák után 50-250 kg/ha dózisban.
Kisebb gyökér- és szártömegű növényekre (repce, búza) javasolt dózis: 50 – 100 liter /ha
Nagyobb gyökér- és szártömegű növényekre (kukorica, napraforgó) javasolt dózis: 100 – 200 liter /ha.
Hatóanyag tartalma:
Összes nitrogén (N): 20 m/m %
Ammónium nitrogén (NH4): 4,75 m/m%
Nitrát nitrogén (NO3): 4,75 m/m%
Amid nitrogén (NH2): 9,5 m/m%
Szerves nitrogén: 0,8 m%
Kálium: 1,6 m%
CaO: 0,4 m%
Szerves anyag: 18 m% (aminosavak, fehérjék, vitaminok)
„Az őszi búza szármaradványok lebomlásának elősegítésére és a talajélet javítására Fertisol 20 Celludone szerves anyag kiegészítésű folyékony nitrogén műtrágyát juttattam ki 100 l/ha dózisban. Véleményem szerint megtérülő befektetés volt, mert káros pentozán hatás nem jelentkezett a termék használatának köszönhetően!” – Gyüre András, mezőgazdasági mérnök, családi gazdálkodó (Mezőkovácsháza) |