A repce és a búza tápanyag visszapótlása

2014. Júl. 10. 14:10

A repce és a búza tervezett mennyiségének és minőségének meghatározója az optimális tápanyag ellátás. Az őszi vetésű növények fajlagos makro, mezo, és mikro tápanyag-igényéről írunk cikkünkben!

 
repce tápanyagigénye nagy. A tél beállta előtt megfelelő fejlettségi szintet kell elérnie. 
Elmondható, hogy 3 t/ha feletti terméshozamok esetében a makro tápelemek hatékonysága a mezo- és mikroelemek ellátottságától függ. Harmonikus tápanyagarány biztosítása mellett a vegetációs periódushoz igazított nitrogén, kén és bór adagolás a meghatározó.
 
A repce fajlagos tápanyag-igénye:
 
kg/ 1 tonna termés
     Nitrogén (N): 50-60
     Foszfor (P2O5): 25-35
     Kálium (K2O): 45-55
     Kalcium (CaO): 30-50
     Magnézium (MgO): 8-10
     Kén (S): 12-16

mikroelemek g/1 tonna termés
      Bór (B): 70-140
      Vas (Fe): 100-230
      Mangán (Mn): 380-700
      Cink (Zn): 110-220
      Réz (Cu): 8-16
      Molibdén (Mo): 3-7

3,0 t/ha terméssel számolva a repce fő makro- és mezoelem igénye az alábbiak szerint alakul:
 
     Nitrogén (N): 150-180 kg/ha                         
     Foszfor (P2O5): 75-105 kg/ha                  
     Kálium (K2O): 135-165 kg/ha
     Kén (S): 36-48 kg/ha

 
A repce tápanyag ellátása ősszel:
 
A foszfor, kálium teljes mennyiségét alaptrágyaként javasolja a szakirodalom kijuttatni.
Amennyiben talajvizsgálati adatok nem állnak rendelkezésre a kén, magnézium, kálcium mezoelem, a bór túlsúlyos mikroelem és a szerves anyag (Rizodyne talajaktivátor) kiegészítésű növényspecifikus Gramix NPK műtrágya család tagjait érdemes választani.

 
Az N-P-K arányt és dózist a termőhely tápanyag ellátottságához, és a repce igényéhez igazítva adjuk ki.
Az NPK alaptrágya részeként kijuttatva, gyenge repce állomány esetén az ősz folyamán nitrogén műtrágya kiegészítésre lesz szükség, max. 40-50 kg N hatóanyag/ha dózisban.

A nitrogén túladagolása azonban veszélyes lehet: túlfejlettséghez, elfagyáshoz vezethet.
 
Bór kijuttatása a gyökér fejlődése és a télállóság javítása miatt javallott.
 
Alapműtrágyázására elsősorban a kálium túlsúlyos összetételű Gramix NPK műtrágyáinkat javasoljuk 300-400 kg/ha dózisban közepes tápanyag ellátottságú területre.

Amennyiben talajunk foszforban gyengén ellátott, s káliumra jó vagy igen jó ellátottságú, magas kén tartalmú Gramix NP műtrágyáinkat ajánljuk, ugyancsak 300–400 kg/ha dózisban.
 
Ha a vetőgép alkalmas mikrogranulátum szórásra, a repcespecifikus UMG MICRO BrassicaStart mikrostarter vetéssel egymenetű starter trágyázását ajánljuk, 20-40 kg/ha dózisban.
 
A búza termesztése során kedvező foszfor-kálium ellátottság és harmónikus N-P-K arány esetén akár 30 %-kal kevesebb víz felhasználásával érhető el egységni száraztömeg gyarapodás. Fontos az őszi foszfor kijuttatás direkt termésnövelő hatása a búza esetében. A cél mindig a növény egyenletes, a fejlődési állapotának megfelelő táplálása. A trágyzás intenzívebb fejlődés révén javítja a gyomokkal szemben a vízért, tápelemekért, fényért folytatott versenyképességet.
 
A búza fajlagos tápanyag-igénye:

kg/ 1 tonna termés
     Nitrogén (N): 25-29
     Foszfor (P2O5): 12-15
     Kálium (K2O): 18-22
     Kalcium (CaO): 6
     Magnézium (MgO): 2
     Kén (S): 2

mikroelemek g/ 1 tonna termés
      Bór (B): 8
      Vas (Fe): 190
      Mangán (Mn): 115 
      Cink (Zn): 56 
      Réz (Cu): 12 
      Molibdén (Mo): 0,4

5,0 t/ha terméssel számolva a búza fő makro és mezo-elem igénye az alábbiak szerint alakul:
     Nitrogén (N): 125-145 kg/ha                         
     Foszfor (P2O5): 60-75 kg/ha                  
     Kálium (K2O): 90-110 kg/ha
     Kén (S):12 kg/ha

 
A búza tápanyag ellátása ősszel:

A foszfor és kálium teljes mennyiségét alaptrágyaként célszerű kiszórni. Az NPK arányt és dózist a termőhely tápanyag ellátottságához, és a búza foszfor igényéhez igazítsuk.
Az NPK alaptrágya részeként kijuttatva, gyenge repce állomány esetén az ősz folyamán nitrogén műtrágya kiegészítésre lesz szükség, max. 20-30 kg N hatóanyag/ha dózisban.
A nitrogén túladagolása azonban veszélyes lehet: buja növekedést, elfagyást, vagy akár ritkulást okozhat.
Ha gyenge gyökérzetű állományt tapasztalunk tél végén, és a szemtelítődést kívánjuk fokozni, a tavaszi foszfor kiegészítést jól oldódó foszfát formákkal fejtrágyaként tegyük meg.
 
Amennyiben talajvizsgálati adataink nincsenek, a búza tápanyag igénye szerinti magnézium, kálcium mezo- és a réz, mangán mikroelem tartalmú Gramix NPK műtrágyák használatát javasoljuk. A búzaspecifikus Gramix NPK-val a harmónikus tápanyag visszapótláson túl csak a Fertilia Kft. saját gyártású készítményeiben, így a Gramix NPK és az UMG MICRO termékekben megtalálható Rizodyne talajaktivátort is juttatunk a talajba. 
 
Arról, hogy miért jó a Rizodyne az őszi vetésű növényeinknek, itt olvashat bővebben:
http://www.fertilia.hu/rizodyne-talajaktivator
 
A búza alapműtrágyázására elsősorban a kálium túlsúlyos összetételű  Gramix NPK műtrágyáinkat javasoljuk 300-400 kg/ha dózisban közepes tápanyag ellátottságú területre.

Amennyiben talajunk foszforban gyengén ellátott, s káliumra jó vagy igen jó ellátottságú, magas kén tartalmú Gramix NP műtrágyáinkat ajánljuk, ugyancsak 300–400 kg/ha dózisban.
 
Ha a vetőgép alkalmas mikrogranulátum szórásra, a búzaspecifikus UMG MICRO TriticaStart mikrostarter vetéssel egymenetű starter trágyázását ajánljuk, 20-40 kg/ha dózisban.
 
Kérdése van? Szaktanácsadói információs vonalunkon kollégáink segítenek Önnek!
Hívja a 06-30-566-5386-os telefonszámot!