A napraforgó tápanyag ellátásáról
A napraforgó a harmadik legnagyobb területen termesztett szántóföldi növénykultúránk. A vetésterület és termésmennyiség dinamikus növekedése egyrészt a magasabb termésátlagot produkáló hibrid vetőmagvak piaci megjelenésének, másrészt a megnövekedett felhasználói igényeknek köszönhető.
A napraforgó melegigényes, közepes vízigényű növények közé sorolható.
A vegetációs időszakban elfogyasztott vízmennyiség jó részét kiterjedt, nagy szívóerejű gyökérzetével az őszi-téli csapadék készletből képes fedezni, jó a szárazságtűrő képessége.
A talajhoz való alkalmazkodóképessége kiváló. Mélyen lehatoló gyökérrendszere és a gyökerek agresszív tápanyag feltáró képessége lehetővé teszi a tápanyagok a mélyebb rétegekből való felvételét is.
A napraforgó nagy tápanyagigényű, de mérsékelt műtrágya dózisokat igényel.
A talajhoz való alkalmazkodóképessége kiváló. Mélyen lehatoló gyökérrendszere és a gyökerek agresszív tápanyag feltáró képessége lehetővé teszi a tápanyagok a mélyebb rétegekből való felvételét is.
A napraforgó nagy tápanyagigényű, de mérsékelt műtrágya dózisokat igényel.
A stabil termés kockázati tényezői:
mennyiségi:
mennyiségi:
- talajvizsgálatok hiánya – nem megfelelő trágyaadag,
- egyoldalú, túlzott nitrogén dózis,
- talaj és technológiai problémák (belvíz, savanyú talaj, rossz vetésidő, stb.) kompenzálása műtrágyázással.
- harmonikus NPK arányok és adagok,
- mezo- és mikroelemek,
- és a fajta specifikus trágyázás hiánya.
- nitrogén megosztása rossz.
A napraforgó kifejezetten igényli a harmonikus NPK mezoelem visszapótlás melletti mezo- és mikroelem kiegészítést.
A főbb tápelemek szerepe és optimális kijuttatási idejük:
A nitrogén a fehérjék nélkülözhetetlen alkotóeleme, így a vegetatív részek növekedésében és a termésképzésben is alapvető a szerepe.
A napraforgó növekedése teljes időszakában veszi fel a nitrogént, amely fehérje alkotó elemként döntő szerepet játszik a kezdeti fejlődés, valamint a hajtásnövekedés intenzitása és a termés kialakítása terén. A generatív időszakban a megfelelő mennyiségben képződött vegetatív részek teszik lehetővé a nagy kaszattermés biztosítását.
A nitrogén műtrágyát tavasszal, magágy készítéskor kell kijuttatni, kerülve a túladagolást.
A N túladagolás kedvezőtlenül hat az olajtartalomra, nagymértékben növeli a betegségekkel szembeni fogékonyságot. Savanyú talajon a túlzott nitrogén ellátás vízfelvételi zavarokat idézhet elő, rontja a kalcium és kálium felvétel hatékonyságát.
A foszfor a generatív fejlődés és a növény energia ellátásának legfőbb eleme. A növényi anyagcsere folyamatokban és az energia háztartásban betöltött szerepénél fogva a foszfor a csírázás, a kelés, a virág- és magképzésben is alapvető jelentőségű. A foszfor fontos szerepet tölt be a zsírsavak szintézisében és szállításban, a lipidek anyagcseréjében. Hiányában a gyökérzet fejletlen lesz, kaszatok telítettsége gyenge, léha kaszatok aránya megnövekedik.
A foszfátok talajon belüli mozgása rendkívül lassú, ezért a kijutatott foszfor gyakorlatilag ott marad, ahová kijuttattuk.
A számított foszfor 80 %-át őszi műtrágyázással, beforgatva célszerű a gyökérzónába juttatni, a fennmaradó részt pedig startertrágyaként kiadni a napraforgó kelésének, valamint kezdeti fejlődésének elősegítésére. A teljes mennyiség tavaszi kijuttatása csak akkor indokolt, ha az ősz folyamán nem volt lehetőség alapműtrágyázásra.
A kálium jótékony hatású a fotoszintézisre, fokozza a növények aktív vízfelvételét, valamint csökkenti a párologtatást. A kiegyensúlyozott káliumellátás védi a növényt a szárazság okozta stressztől, valamint fokozza a kórokozókkal – gombás betegségek, baktériumos fertőzés - szembeni ellenálló képességet. A kálium növeli még a növény hideggel szembeni ellenállóságát, javítja a szárszilárdságot, növeli a magvak ezerszemtömegét és kedvezően hat az olajtartalomra.
A káliumot a foszfornál leírt módon kell kijuttatni. Megosztott őszi és tavaszi kijuttatás indokolt laza talajokon és abban az esetben, ha kötött talajunk agyagásvány összetétele fokozott káliumfixálásra képes. A tavaszi kijuttatás elfogadott még akkor is, ha valamilyen okból az őszi káliumtrágyázás elmaradt.
A kalcium a sejtmembránok működésében, az áteresztőképesség szabályozásában játszik szerepet, és a sejtfal stabilizálásáért felelős. Nélkülözhetetlen az egészséges gyökérfejlődéshez, a megfelelő minőség biztosításához, és az ellenálló képesség növeléséhez.
A magnézium a klorofill alkotóeleme. Részt vesz a fotoszintézisben, az aminosavak és a fehérjék bioszintézisében, továbbá az enzimreakciók katalizátora.
Magnézium hiányt észlelhetünk akkor is, ha túlzott a talaj kálium, ammónium, kalcium és mangán szintje, a kialakuló ionantagonizmus következményeként.
Magnézium hiányt észlelhetünk akkor is, ha túlzott a talaj kálium, ammónium, kalcium és mangán szintje, a kialakuló ionantagonizmus következményeként.
A kén legismertebb szerepe a zsírsavak szintézisében van, így az olajos növények (repce, napraforgó) termesztése esetén feltétlen oda kell figyelni a jelenlétére, elégséges mennyiségére.
A megfelelő kén ellátás növeli a zöldtömeget, serkenti a növények vegetatív növekedését, növeli a klorofill tartalmat. A kén fokozza az egyes tápelemek, kiemelten a nitrogén felvétel hatékonyságát.
Ezeket a tápelemeket az alapműtrágya részeként célszerű kijuttatni. Abban az esetben, ha a talajvizsgálati eredmények erős hiányukat jelzik, szükséges szilárd mész- és magnéziumpótló szerekkel, vagy a technológiát levéltrágyázással kiegészítve pótolni.
A mikroelemek szerepe és pótlása:
A bór esszenciális mikroelem, melynek szerepe sokrétű. Elősegíti a tápelemek felvételét (a nitrogén és foszfor anyagcserében), szerepe van a szénhidrátok és egyéb asszimiláták (pl. a keményítő) szállításában és felhalmozásában, a gyökér- és a szállítószövetek kialakításában, valamint a virág- és termésképzésben.
A megfelelő kén ellátás növeli a zöldtömeget, serkenti a növények vegetatív növekedését, növeli a klorofill tartalmat. A kén fokozza az egyes tápelemek, kiemelten a nitrogén felvétel hatékonyságát.
Ezeket a tápelemeket az alapműtrágya részeként célszerű kijuttatni. Abban az esetben, ha a talajvizsgálati eredmények erős hiányukat jelzik, szükséges szilárd mész- és magnéziumpótló szerekkel, vagy a technológiát levéltrágyázással kiegészítve pótolni.
A mikroelemek szerepe és pótlása:
A bór esszenciális mikroelem, melynek szerepe sokrétű. Elősegíti a tápelemek felvételét (a nitrogén és foszfor anyagcserében), szerepe van a szénhidrátok és egyéb asszimiláták (pl. a keményítő) szállításában és felhalmozásában, a gyökér- és a szállítószövetek kialakításában, valamint a virág- és termésképzésben.
A mangán a növények anyagcsere-folyamatainak enzim aktivátora. Alapvető szerepet játszik a fehérjeszintézisben, a citromsavciklusban és a fotoszintézisben.
A réz specifikus élettani hatását a szakirodalom kis ionátmérőjével, nagy atomtömegével, változó vegyértékével és komplexképző hajlamával magyarázza. Enzimek alkotórészeként részt vesz az elektrontranszportban és a légzési anyagcserében, fontos szerepet játszik a fehérjeszintézis és a szénhidrát anyagcsere folyamataiban.
A cink az élő szervezetek számára szintén nélkülözhetetlen mikroelem. A növényi enzimek (pl. enoláz, aldoláz, karboxipeptidáz, lecitináz) működését szabályozza. Részt vesz a növény fehérje és auxin anyagcseréjében is.
A mikroelemek pótlása történhet talaj- és levéltrágyázási technológiával, speciális szerekkel és mikroelem kiegészítésű alapműtrágyával.
Fentiek figyelembevételével az alábbi tápanyag-utánpótlási technológia kialakítása javasolható:
Őszi alap műtrágyázás:
Talajvizsgálati és termőhelyi átlagadatok alapján célszerű mindenkor egyedi összetételű, termőhely specifikus NPK műtrágyákat kijuttatni, olyant, amelyek tartalmazzák a napraforgó igényéhez igazodó mezo- és mikroelemeket is.
Talajvizsgálati adatok hiányában csak foszfort és káliumot tartalmazó PK, nagy mennyiségű gyökér- és szármaradvány bedolgozása esetén pedig nitrogént (max 10 kg N /ha ) is tartalmazó, kálium túlsúlyos összetételű NPK műtrágyákat javaslunk 200-400 kg/ha dózisban.
Tavaszi tápanyag utánpótlása lépései:
- A növény nitrogén igényének biztosítása alapműtrágyázással, ha a P és K őszi kijuttatása elmaradt, annak pótlása NPK műtrágyával.
- Starter műtrágyázás
- Fejtrágyázás, lombtrágyázás
A napraforgó alá vetése előtt, a magágy-készítéskor 50 - 100 kg N/ha hatóanyag kijuttatása szükséges.
Fejtrágyaként a napraforgó 4-5 leveles állapotában, kultivátorozással egy menetben történhet, 20-30 kg N/ha hatóanyag kijuttatás.
Mindkét esetben folyékony és szilárd műtrágyákkal egyaránt dolgozhatunk 100-300 kg/ha dózisban.
A startertrágyázás napjaink új technológiai eleme, célja, hogy gyors kelést, és erőteljes gyökérnövekedést biztosítsunk a növény fejlődésének kezdeti szakaszában, ami az alapja a virágzás, termésérés szakaszában a jó szárazságtűrésnek, s a stabil terméseredménynek.
Kétféle startertrágyázási technológiáról beszélhetünk:
Mindkét esetben folyékony és szilárd műtrágyákkal egyaránt dolgozhatunk 100-300 kg/ha dózisban.
A startertrágyázás napjaink új technológiai eleme, célja, hogy gyors kelést, és erőteljes gyökérnövekedést biztosítsunk a növény fejlődésének kezdeti szakaszában, ami az alapja a virágzás, termésérés szakaszában a jó szárazságtűrésnek, s a stabil terméseredménynek.
Kétféle startertrágyázási technológiáról beszélhetünk:
- A vetéssel egy menetben, a mag mellé vagy alá juttatja ki a granulált műtrágyát, általában 150 kg/ha mennyiségben.
- Kis dózisú, tökéletesen vízoldható, mikrogranulátum műtrágyákat juttatunk közvetlenül a mag mellé, 15-20 kg/ha adagban.
Sorkezelésre mikroelemekkel kiegészített NP és kálium túlsúlyos NPK műtrágyák használhatók. - Gramix Starter NP és NPK termékcsaládunk használatát javasoljuk.
Mikro granulátummal történő starterezéshez ajánlunk olyan termékeket, amelyek magas koncentrációban tartalmazzák a napraforgó fejlődéséhez fontos Mg és S mezo- és a B mikroelemet, így az UMG MICRO mikrostarter műtrágyákat 2014-es tavaszi ajánlatunkból.