A kukorica startertrágyázása és tápanyag igénye
A starter műtrágyák alkalmazása a gyakorlatban már egyre inkább megkedvelt és elvárt része az intenzív növénytermesztésnek. Fontos a növényt már a kezdeti fejlődésben támogatnunk. A gyakorlatban ki ezt (mikrogranulátum közvetlenül a mag mellé), ki azt használja (sorközbe szórás), de egy biztos, nem támaszkodhatunk már csak az alap és a fej- vagy lombtrágyázásra.
A kukorica nagy tápanyagigényű növény, 1 tonna szemterméshez a hozzátartozó vegetatív részekkel együtt az alábbi mennyiségű tápelemeket vonja ki a talajból:
N: 20-28 kg/to
P2O5. 11-22 kg/to
K2O: 18-26 kg/to
A főbb tápelemek szerepe és optimális kijuttatási ideje az alábbiakban foglalható össze:
Nitrogén (N)
P2O5. 11-22 kg/to
K2O: 18-26 kg/to
A főbb tápelemek szerepe és optimális kijuttatási ideje az alábbiakban foglalható össze:
Nitrogén (N)
A kukorica a növekedés teljes időszakában veszi fel a nitrogént, amely fehérje alkotó elemként döntő szerepet játszik a kezdeti fejlődés, a hajtásnövekedés intenzitásában és a magas termésátlag kialakításában. A legnagyobb mennyiséget a 8-10 leveles állapotát követően szárba induláskor ill. szemtelítődés időszakában veszi fel.
Mivel a talajból felvehető nitrogén könnyen kimosódó nitrát és ammónium ion formájában van a talajban, kijuttatása minden esetben tavasszal történjen, osztott technológiával. Célszerűen a számított mennyiség 60-70 %-át vetés előtt legalább 1-2 héttel, a fennmaradó részt starterműtrágya részeként vetéssel egy menetben és fejtrágyaként a kukorica 8-10 leveles állapotában.
Foszfor (P)
A generatív fejlődés és a növény energia ellátásának legfőbb eleme. A növényi anyagcsere folyamatokban és az energia háztartásban betöltött szerepénél fogva a foszfor a csírázás , a kelés és az intenzív hajtásnövekedés , valamint a szemtelítődés szempontjából alapvető.
A foszfátok talajon belüli mozgása rendkívül lassú, gyakorlatilag a kijutatott foszfor ott marad, ahová kijuttattuk. A foszfor nem mosódik ki, ezáltal a szántott réteg könnyen feltölthető magas ellátottsági szintre. Célszerű a számított foszfor 75%-át ősszel mélyműtrágyázással a gyökérzónába juttatni.
A fennmaradó részt pedig startertrágyaként kijuttatni a kukorica kelésének, valamint kezdeti fejlődésének elősegítésére.
A foszfátok talajon belüli mozgása rendkívül lassú, gyakorlatilag a kijutatott foszfor ott marad, ahová kijuttattuk. A foszfor nem mosódik ki, ezáltal a szántott réteg könnyen feltölthető magas ellátottsági szintre. Célszerű a számított foszfor 75%-át ősszel mélyműtrágyázással a gyökérzónába juttatni.
A fennmaradó részt pedig startertrágyaként kijuttatni a kukorica kelésének, valamint kezdeti fejlődésének elősegítésére.
Kálium (K)
Termesztett növényeink közül különösen a kétszikűek érzékenyek a megfelelő kálium ellátásra. A kálium jótékony hatású a fotoszintézisre, fokozza a növények aktív vízfelvételét, valamint csökkenti a párologtatást. A kiegyensúlyozott káliumellátás védi a növényt a szárazság stressztől, valamint fokozza a kórokozókkal szembeni ellenálló képességet.
A kukoricának a keményítőképzéshez sok káliumra van szüksége. A fő növekedési szakaszban maximálisan 12 kg K2O-nak megfelelő káliumot vehet fel naponta hektáronként. A kálium növeli még a hideggel szembeni ellenállóságot, javítja a szárszilárdságot, elősegíti a csövek kialakulását.
Kijuttatási technológiája a foszforral megegyező.
Kiemelhető még a mezoelemek, kalcium és magnézium szerepe. A kukorica jó termést kalciummal telített talajokon ad. 5,6-os pH alatt növényünk életfolyamatai és tápanyag felvétele hiányt szenved, de más agronómiailag jelentős tényezőket is kedvezetlenül befolyásol. Magnézium hiány léphet fel laza talajokon, káliummal jól ellátott területeken ionantagonizmus következtében.
A kukoricának a keményítőképzéshez sok káliumra van szüksége. A fő növekedési szakaszban maximálisan 12 kg K2O-nak megfelelő káliumot vehet fel naponta hektáronként. A kálium növeli még a hideggel szembeni ellenállóságot, javítja a szárszilárdságot, elősegíti a csövek kialakulását.
Kijuttatási technológiája a foszforral megegyező.
Kiemelhető még a mezoelemek, kalcium és magnézium szerepe. A kukorica jó termést kalciummal telített talajokon ad. 5,6-os pH alatt növényünk életfolyamatai és tápanyag felvétele hiányt szenved, de más agronómiailag jelentős tényezőket is kedvezetlenül befolyásol. Magnézium hiány léphet fel laza talajokon, káliummal jól ellátott területeken ionantagonizmus következtében.
A kukorica cinkigényes növény. Klasszikus kukorica termesztő területeink cinkben gyengén ellátottak. Ezen területek kialakulhat relatív cink hiány is. Ugyanilyen hatással van a nagyobb dózisú foszfor trágyázás is.
Magas cinkigényéből fakadóan számos mezőgazdasági területen mutatható ki az állományok kisebb-nagyobb Zn hiánya, melyre a kukorica élénken reagál. Cinkhiány esetén a kukorica növekedése visszafogottá válik, az íz közök megrövidülnek, és az állomány „lemarad" az adott fenológiai fázisra jellemző növénymagasságtól.
A tünetek részletesen:
Az idősebb leveleken a középér mellett mindkét oldalon fehéres –halványsárgás klorotikus csíkok keletkeznek. Ezek a levélalaptól egészen a csúcsig futnak, azonban a középér, a levélszélek és a levélcsúcs zöld marad. Az eleinte finom csíkozottság idővel egyre szélesebbé válik.
A fiatal kukoricalevelek világossárgák, közel fehér színűek lesznek. Ezt a jelenséget „rügyfehéredésnek" nevezzük.
A generatív szervek fejlődési rendellenessége is megfigyelhető. Krónikus cinkhiány esetén a virágképződés késik, sőt sok esetben el is marad.
A generatív szervek fejlődési rendellenessége is megfigyelhető. Krónikus cinkhiány esetén a virágképződés késik, sőt sok esetben el is marad.
Ha ezeket a figyelmeztető jeleket nem ismerjük fel, és nem orvosoljuk időben, akkor akár a 80-100% terméscsökkenésre is számíthatunk.
A kukorica termesztéstechnológia fontos része a startertrágyázás, amely még tápanyagokkal jól ellátott területen is segíti a növény kezdeti fejlődését, növeli a termésmennyiséget.
Csírázáskor a magban tárolt tartalék tápanyagok nem elegendőek nagyfelületű gyökérzet kialakítására, így a növény kezdeti fejlődéséhez korlátozott a tápanyag felvétel, ami jelentős stresszhelyzetet okoz.
Tovább rontja a helyzetet a talaj alacsony hőmérséklete, amely leginkább a gyökér képződést leginkább segítő foszfor felvételét gátolja.
A vegetáció későbbi szakaszára is kihat a gyenge kezdeti fejlődés: fogékonyabb lesz a betegségekre és nem lesz nehéz dolguk a kártevőknek sem.
A gyakorlatban alapvetően kétféle startertrágyázási technológia létezik:
I. A szemenkénti kukorica és napraforgó vetőgépek a makrogranulátumos szóró szerkezetük segítségével a vetéssel egy menetben a sorközbe juttatjuk a műtrágyát általában 150 – 200 kg/ha dózisban.
Ilyen cégünk saját fejlesztésű Rizotec NPK termékcsaládja.
Bővebben a termékcsaládról: www.fertilia.hu/rizotec
II. Másik megoldás, amikor kis dózisú, 15-20 kg/ha, tökéletesen vízoldható mikrogranulátum műtrágyákat juttatunk közvetlenül a mag mellé. Ennek akkor van szerepe, amikor a talaj foszforban és káliumban jól ellátott, és a csírázó mag gyökér indulását szeretnénk megtámogatni elsősorban a foszfor (és cink) tápelem odahelyezésével.
II. Másik megoldás, amikor kis dózisú, 15-20 kg/ha, tökéletesen vízoldható mikrogranulátum műtrágyákat juttatunk közvetlenül a mag mellé. Ennek akkor van szerepe, amikor a talaj foszforban és káliumban jól ellátott, és a csírázó mag gyökér indulását szeretnénk megtámogatni elsősorban a foszfor (és cink) tápelem odahelyezésével.
Az UMG MICRO mikrostarter termékcsaládunk kukoricaspecifikus tagja az UMG MICRO ZeaStart, mely kifejezetten a magyar termőhelyi viszonyokra került kialakításra.
Bővebben az UMG MICRO-ról: www.fertilia.hu/umg
Fontos a növényt tehát már a csíraállapotban támogatnunk, mert ha ezt nem tesszük meg kellőképpen, az a későbbi fejlődésére is kihat, ami természetesen termésveszteséget okoz a számunkra.
Fontos a növényt tehát már a csíraállapotban támogatnunk, mert ha ezt nem tesszük meg kellőképpen, az a későbbi fejlődésére is kihat, ami természetesen termésveszteséget okoz a számunkra.
A gyakorlatban döntsünk a mikrogranulátum kijuttatás, vagy az NPK műtrágya sorközműveléssel történő kijuttatása mellett (ideális esetben mindkettőt alkalmazva), a tervezett, magas termésszint eléréséhez mindenképpen szükségünk lesz a starterezésre.
Bevált gyakorlat még (természetesen gazdától függően) a kukorica 8-10 leveles állapotában a kultivátoros kezeléssel egy menetben történő műtrágyázás. A kultivátoros kezelés után az állományunk ugrásszerű növekedésnek indul (nem véletlenül a kapásnövény kifejezés), amelynél fontos lehet az a 100-200 kg/ha műtrágya hatóanyaga az optimális fejlődéshez. Ekkor nyugodt szívvel mondhatjuk azt, hogy mi mindent megtettünk a saját termésrekordunk eléréséhez.