Repce termesztése Békésben
Békés megyei termelőként nálunk a talaj és az éghajlat is kedvez a repce termesztésének, de úgy vélem vannak olyan praktikák, trükkök, melyeket érdemes megfogadni az országban bárhol dolgozó gazdatársamnak. - Gyüre Bandi írása
A repce egy hirtelen reagáló növény. Klimatikus és biotikus stresszre érzékeny, termesztéstechnológiája nagy odafigyelést igényel. A vetés minősége, a növényvédelem, és a harmonikus tápanyagellátás mind nagyon kritikus pontok a tenyészidőszak során. Jó minőségű, mélyrétegű középkötött talajokat kedvel és a csapadékosabb, nem túl forró éghajlatot. Ezek nem minden esetben adottak, ezért nagy hangsúlyt kell fektetnünk a tápanyagellátásra, az optimális tápanyagfelvétel biztosítására. Ma már kezünkben vannak olyan megoldások, mint például a talaj- és növényspecifikus műtrágyázás, öntözés, fejlett talajművelési technológiák, melyekkel valóra váltható a repce gazdaságos előállítása.
Mivel a repce kezdeti fejlődése gyenge, ezért a korai stádiumban gyomelnyomó képessége is csekély. Fontos az elővetemény gyommentesen tartása, a lehető legkevesebb gyommagszaporulat biztosítása. Esetemben őszi búza volt az elővetemény. A búza betakarítása után keletkezett szalmát a kombájn leszecskázta és a területen egyenletesen szétterítette.
A tartóbontáshoz és a talajélet javítására Fertisol Celludone szerves anyagot tartalmazó folyékony nitrogén műtrágyát juttattam ki 100 liter/ha dózisban. A tarlóbontás céljából kijuttatandó műtrágya dózisát a gyökér és szármaradványok mennyisége határozza meg. Általában 8-10 kg N/1to gyökér + szármaradvány/ha. Kisebb gyökér és szártömegű növényekre, így búzára és repcére a javasolt dózis 50-100 liter/ha.
Tapasztalatom alapján a repce keléskor nagyon érzékeny a felszínen lévő szármaradványokra, ezért alapművelésként viszonylag sekély szántást szoktam alkalmazni. Ez most is bevált, majd egy rövidtárcsa és tömörítő henger kombináció segítségével zártuk le a talajt.
A talajaink tápanyag ellátottságát figyelembe véve, vetés előtt pár nappal 200 kg/ha dózisban Rizotec NPK 10-20-20+1 S+1,6 CaO+0,8 MgO+01 B+0,03 Zn+0,05 Mn+0,02 Fe+0,07 Cu+Rizodyne talajaktivátor műtrágyát szórtunk ki. Ezt a műveletet a magágy készítés követte – kombinátorozás - ami során a kiszórt műtrágya a talajba lett keverve.
A repce termesztésének sikere sokak szerint már ősszel eldől. A megfelelő tápanyag ellátás szerintem egyenlő a jó télállósággal.
Mint tudjuk a kezdeti fejlődést-gyökeresedést alapvetően a foszfor határozza meg, ezért fontos, hogy ellássuk növényeinket kellő foszfor hatóanyaggal.
A Rizotec NPK 10-20-20 műtrágyában a foszfor jól oldható formában van jelen, így könnyen felvehető a repce számára.
Ami miatt még ezt a műtrágyát választottam, az az, hogy kén és a teljes mikroelem sor tartalmával harmonikus tápanyag ellátást tudunk vele biztosítani.
Mielőtt a vetőmag a földbe került volna, azt a tanácsot kaptuk, hogy a szokásos dupla helyett legalább tripla gabona sortávra vessünk, mert nagyon helyigényes az általunk választott fajta. Most már tudom, hogy akár szélesebb sortávot is hagyhatunk, mert ha van elég hely, akkor jóval erélyesebb az oldalhajtás képződés is. Akinek a vetőgépe jó tömörítő képességgel bír, annak nem szükséges, akinek kevésbé, annak javaslom a vetés utáni hengerezést.
A repce a nitrogén szükségletének nagyobb részét tavasztól kezdve veszi fel. A tavasszal kijuttatott Nitrogén hatóanyag hasznosulását (amennyiben ez szilárd) a csapadékmennyiség befolyásolja. Nem akartam ennek a kockázatnak kitenni az amúgy már szép állományt, ezért tőlevélrózsás állapotában ismét a FertiSol folyékony műtrágyacsalád FertiSol 28 N terméket választottam, 200 l/ha dózisban. 20% azonnal felszívódik levélen keresztül, illetve talajon is hasznosul. Előnye, hogy magasabb nitrogén tápelem juttatható ki, mint a jól ismert MAS 27 szilárd műtrágyával, illetve fajlagosan alacsonyabb a hatóanyag és technológiai költség is.
A nitrogén trágyázás a repceállományok tavaszi fejlődésének legfontosabb meghatározója. Fontos célja az ősz folyamán már kialakult termőképletek megőrzése, csökkenésük elkerülése. Az idei száraz tavasz ugyancsak igazolta jó döntésemet a folyékony nitrogén műtrágya mellett.
Természetesen a növényvédelem tartogatott meglepetéseket. Repcebolha, majd fénybogár, bundásbogár ellen védekeztünk, de nem maradt el a gyomirtás, gombaölőzés (preventíven) sem. A virágzás előtti rovarirtások klórpirifosz hatóanyaggal történtek, ami némi tartamhatással rendelkezik. Virágzás után szigorúan méhkímélő technológiával dolgoztunk tartamhatással nem rendelkező szerekkel. A gombaölőzésre tebukonazol hatóanyagot alkalmaztam, virágzás előtt (zöldbimbós) pedig bór készítménnyel lombtrágyáztam. Kicsit előre gondolkodva, amennyiben van rá lehetőség, még a repce alacsonyabb fenológiai stádiumában is inkább a szélesebb nyomtávú hidastraktorral permetezzünk, hogy a későbbiekben (pl. deszikkálás) ne keletkezzen két nyom.
Sok reményteljes munkaórával teli nap után elérkeztünk a betakarításhoz, aminek eredményéről külön blogbejegyzésben írok!
Bloggereink
Gyüre András
mezőgazdasági mérnök, Mezőkovácsháza
A mezőgazdaság szeretete már gyerekkoromban belém ivódott, ezért nem volt kérdés, hogy az agrárszférában képzelem el a jövőm.
tovább
"Mondhatom, hogy a mezőgazdaság szeretete már gyermekkoromban belém ivódott. Kisgyermekként édesapám rengeteg alkalommal magával vitt, ha dolgozni ment, így már akkor lehetőségem nyílt a tanulásra.
Számomra még csupán gyermekjátéknak tűnt, hogy beülhetek a traktorokba és hallgathatom amint a felnőttek a gazdálkodásról beszélnek, mégis már akkor rengeteget tanultam ebből. Ahogy idősödtem a játékból komoly feladatok váltak és egyre felelősségteljesebbnek éreztem amit csinálok. Érettségi után nem volt kérdés, hogy az agrárszférában szeretnék elhelyezkedni, így a továbbtanulást a gödöllői Szent István Egyetemen folytattam.
2011-ben diplomát szereztem mezőgazdasági mérnök szakon. Azóta saját családi gazdaságunkban szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozom hozzávetőleg 450 ha-on.
Úgy gondolom, hogy rengeteget kell még tanulnom erről a szakmáról, de egyszer egy általam nagyra tartott ember azt mondta nekem, hogy "csak akkor nem tanul a gazdász ember többet, ha már nem lesz föld amit megműveljen.” Tehát nem csak a jó pap tanul holtig.
Véleményem szerint van ebben az állításban igazság. Ezt a szakmát tankönyvekből megtanulni nem lehet, minden év mutat valami újat."
Botka Beatrix
növénytermesztő mérnök, Siófok
Hiszem, hogy a föld egy biztos pont az ember életében. Nagyapám tapasztalatát ötvözöm az iskolában tanultakkal.
tovább
"Negyedik generációs fiatal gazdaként tevékenykedem legszebb tavunk a Balaton mellett Siófok és Balatonszabadi külterületén. Családi gazdaságunk 70 hektárt foglal magában, melynek 2008 óta vagyok aktív tagja. Kizárólag szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozunk.
Kisgyermekként inkább a ló szeretetem volt a nagyobb, de nagyapám szerint a ló már fél mezőgazdaság, így általános iskola után a kaposvári Móricz Zsigmond mezőgazdasági szakközépiskolában kezdtem meg tanulmányaimat, ahol nem csak mezőgazdasági gyakorlatot, hanem érettségit is szereztem. Innen egyenes út vezetett a keszthelyi Pannon Egyetem Georgikon Karára, ahova növénytermesztő mérnöknek jelentkeztem és az itthoni munka mellett végeztem el és diplomáztam le.
Ez alatt az idő alatt megfordult bennem a dolog és a növények, a traktorozás lett a legkedveltebb időtöltésem. Bár a ló témáról sem mondtam még le véglegesen.
Nagyapám 60 éves tapasztalatait sikeresen ötvözöm az iskolában tanultakkal, de évről évre több és több tapasztalatot szerzek. Az idei évtől egy 350 hektáros gazdaságnak is a kordinátora lettem, amellyel még jobban kinyílik a világ előttem a növénytermesztő szakmával kapcsolatban. A környék legjobb ellenpéldája vagyok a mondásnak, miszerint a mezőgazdaság férfinak való munka.
Hiszem, hogy a föld egy biztos pont az ember életében, ahogy a család is. Örömmel tölt el, hogy én ezt mind együtt tudhatom a magaménak."