Őszi árpa és búza termesztése Somogyban
Térségünkben egyre több gazda fordul az őszi árpatermesztés felé. Hektáronkénti profitja sokkal biztosabb bevétel, mint más növényeké, és termesztésére sem kell olyan nagy gondot fordítani, mint őszi társára, a búzára. Biztos termést ad kevésbé jó minőségű termőterületen, valamint kedvezőtlen, aszályos időjárási körülmények között is. - Botka Beatrix bejegyzése
Saját gazdaságunkban általában napraforgó után kerül be az árpa a vetésforgóba, mert a napraforgó nagyon kizsigereli a talajt. Az őszi árpa ilyen talajon is biztos termést ad a következő évben. Napraforgó aratás után egy úgynevezett Dal-Bo hengerrel (napraforgószár aprító hengerrel) megyünk végig a területen, hogy a tányér levágása után visszamaradó 80-100 cm-es napraforgó szárat jó minőségben össze tudjuk aprítani. Ezt követően tárcsázni szoktuk a területet és egy tömörítő hengerrel lezárni, hogy ne száradjon ki. Abban az esetben ha, direktvető géppel dolgozunk, ennyi magágy előkészítés elegendő, tökéletes magágyat készít a vetéshez. Jó megoldás lehet még, ha kétszer tárcsázunk vagy sekélyen szántunk, az a fontos, hogy mindenképpen zárjuk le a talajt.
A tavalyi évben a learatott őszi búza után az egyik területünkbe őszi árpát vetettünk. A terület talajának nedvességtartalma engedte az őszi sekély szántást, amit kombinátorral tettünk vetésre alkalmassá.
Tápanyag utánpótlásában a Fertilia foszfor és kálium túlsúlyos, kalászosok számára ideális Rizotec NPK 8-20-24+1,2S+1,7CaO+0,5MgO+0,07 Cu+0,05 Mn+0,03 Zn+0,02 Fe+0,01 B+szerves kelát+Rizodyne talajaktivátor összetételű műtrágyából 200 kg/ha juttatunk ki a magágy készítés előtt. A minimális nitrogén (15-40 kg/ha N hatóanyag) a szármaradványok lebontására és a növénybúza gyökérzetének, bokrosodási fenológiájának kifejlődésére elegendő, a többi a tavaszra kimosódna a talajból.
Tavaly a késői vetés miatt célszerű volt a vetőmag mennyiségen emelni, hogy biztosabb legyen a kelés (270 kg/ha). A vetéssel egy menetben a kalászosok számára kifejlesztett UMG MICRO TriticaStartot szórtuk ki mikrogranulátumként, 20 kg/ha mennyiséggel. Megfigyelhető volt a késői vetés ellenére az erőteljes fejlődés, jól fejletten ment a télbe, a huzatosabb területeken sem fagyott ki az állomány.
Tavasszal, amint rámehetünk a területre érdemes lehengerezni az állomány, ezzel növekedésre serkentve azt.
Tavaszi tápanyag utánpótlási technológiájában érdemes az összes fejtrágya adagot egyszerre, vagy két alkalommal osztottan kijuttatni. Tavaly két részletben osztottan - szárba indulás előtt és a zászlós levél megjelenése előtt - juttattunk ki összesen 350 kg/ha MAS-t. Azért nem FertiSolt, mert épp csapadékos időszakot tudhattunk.
Idén viszont, a csapadékhiányos tavasz miatt mi az egy menetben történő folyékony tápanyag utánpótlás mellett döntöttünk, ami FertiSol 28 nitrogén oldat volt, ezt 250 l/ha dózisban szórtuk ki a szárba indulás előtt, amint rá tudtunk menni a területre 2015.03.10-én. A következő szántóföldi permetezést növényvédelmi szempontok indokolták. Gombaölővel és szárerősítővel kezeltük le az állományt. A tenyészideje során több teendőnk nem volt. 2015.06.22.-én 82 mázsa/hektáros termésátlaggal arattuk le a területet.
Az általam alkalmazott és bevált, fent vázolt őszi árpa termesztés technológia utána az őszi búzáról is szólnék pár gondolatot:
Az ősz búza termesztésénél már gondosabban kell eljárnunk. Termesztés technológiájuk sok mindenben megegyezik az árpával, ilyenek például az olyan agrotechnikai elemek, mint a tarlóhántás és a talaj előkészítés, de a tápanyag utánpótlásukban és a növényvédelemben van különbség. Búza esetében figyelnünk kell a minőségi paraméterekre.
A jó minőségű búza eléréséhez a kétszeri fejtrágyázás és növényvédelmi permetezés elengedhetetlen.
Saját technológiánkban ősszel, és a tavaszi első fejtrágyázás alkalmával, ugyanazt a tápanyag utánpótlást és növényvédelmet kapja, mint az árpa. Azzal a kivétellel, hogy még gyomirtót is adunk neki a kezdeti fejlődéskor a gombaölő és a szárerősítő mellé.
A második fejtrágyázás alkalmával vagy 250 kg/ha MASSulfixot vagy 200l/ha FertiSol 28-at juttatunk ki a zászlós levél megjelenése előtt, a 2. és 3. nódusz között, a csapadék függvényében. Fontos tudnivaló, hogy abban az esetben, ha kicsúszunk az időből és már jól kint van a zászlós levél, óvatosan használjuk a folyékony nitrogén műtrágyákat, mert megperzselheti, a leveleket. Ha a zászlós levél megég mennyiségi és minőségi károkat okozhat. A zászlóslevél egészsége és nitrogén-ellátottsága fontos tényező, mert 70%-ig ez járul hozzá a gabonaszem szénhidrát tartalmához.
Az egészséges állomány eléréséhez a másodszori gomba- és rovarölőszeres kezelés is szükséges a kalászvédelem céljából. Amikor a kalász már teljesen kifejlődik és az elkövetkezendő időben előreláthatólag egy több napos esős időszak következik, akkor érdemes preventív célból megelőző kalászvédelmi permetezést alkalmazni.
Ezután már csak várnunk kell az érést, és bízni egy jó malmi minőségű vagy netán javító minőségű egészséges gabonában.
Bloggereink
Gyüre András
mezőgazdasági mérnök, Mezőkovácsháza
A mezőgazdaság szeretete már gyerekkoromban belém ivódott, ezért nem volt kérdés, hogy az agrárszférában képzelem el a jövőm.
tovább
"Mondhatom, hogy a mezőgazdaság szeretete már gyermekkoromban belém ivódott. Kisgyermekként édesapám rengeteg alkalommal magával vitt, ha dolgozni ment, így már akkor lehetőségem nyílt a tanulásra.
Számomra még csupán gyermekjátéknak tűnt, hogy beülhetek a traktorokba és hallgathatom amint a felnőttek a gazdálkodásról beszélnek, mégis már akkor rengeteget tanultam ebből. Ahogy idősödtem a játékból komoly feladatok váltak és egyre felelősségteljesebbnek éreztem amit csinálok. Érettségi után nem volt kérdés, hogy az agrárszférában szeretnék elhelyezkedni, így a továbbtanulást a gödöllői Szent István Egyetemen folytattam.
2011-ben diplomát szereztem mezőgazdasági mérnök szakon. Azóta saját családi gazdaságunkban szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozom hozzávetőleg 450 ha-on.
Úgy gondolom, hogy rengeteget kell még tanulnom erről a szakmáról, de egyszer egy általam nagyra tartott ember azt mondta nekem, hogy "csak akkor nem tanul a gazdász ember többet, ha már nem lesz föld amit megműveljen.” Tehát nem csak a jó pap tanul holtig.
Véleményem szerint van ebben az állításban igazság. Ezt a szakmát tankönyvekből megtanulni nem lehet, minden év mutat valami újat."
Botka Beatrix
növénytermesztő mérnök, Siófok
Hiszem, hogy a föld egy biztos pont az ember életében. Nagyapám tapasztalatát ötvözöm az iskolában tanultakkal.
tovább
"Negyedik generációs fiatal gazdaként tevékenykedem legszebb tavunk a Balaton mellett Siófok és Balatonszabadi külterületén. Családi gazdaságunk 70 hektárt foglal magában, melynek 2008 óta vagyok aktív tagja. Kizárólag szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozunk.
Kisgyermekként inkább a ló szeretetem volt a nagyobb, de nagyapám szerint a ló már fél mezőgazdaság, így általános iskola után a kaposvári Móricz Zsigmond mezőgazdasági szakközépiskolában kezdtem meg tanulmányaimat, ahol nem csak mezőgazdasági gyakorlatot, hanem érettségit is szereztem. Innen egyenes út vezetett a keszthelyi Pannon Egyetem Georgikon Karára, ahova növénytermesztő mérnöknek jelentkeztem és az itthoni munka mellett végeztem el és diplomáztam le.
Ez alatt az idő alatt megfordult bennem a dolog és a növények, a traktorozás lett a legkedveltebb időtöltésem. Bár a ló témáról sem mondtam még le véglegesen.
Nagyapám 60 éves tapasztalatait sikeresen ötvözöm az iskolában tanultakkal, de évről évre több és több tapasztalatot szerzek. Az idei évtől egy 350 hektáros gazdaságnak is a kordinátora lettem, amellyel még jobban kinyílik a világ előttem a növénytermesztő szakmával kapcsolatban. A környék legjobb ellenpéldája vagyok a mondásnak, miszerint a mezőgazdaság férfinak való munka.
Hiszem, hogy a föld egy biztos pont az ember életében, ahogy a család is. Örömmel tölt el, hogy én ezt mind együtt tudhatom a magaménak."