Napraforgó érése és betakarítása
Szinte minden napraforgóval foglalkozó gazda termesztés technológiájának fontos része az állomány érésgyorsítóval történő kezelése, az úgynevezett desszikálás. Ezt csak akkor végezhetjük el, ha a kaszat nedvességtartalma 30-35% alatti. - Botka Beatrix
A napraforgó érésének kezdetét a tányér hátlapi részének sárgulása majd barnulása jelzi. Az általános nézet, hogy az állomány betakarítása 15%-os nedvesség felett nem ajánlott, és tárolása kizárólag 8% alatti nedvességtartalommal végezhető.
A hibrid napraforgók érése kiegyenlítettebb, de a talajok heterogenitása így is okozhatja az állomány egyenlőtlen fejlődését.
Amellett, hogy a kaszat nedvességtartalmát figyeljük lényeges szempont, hogy a szélcsendes időjárás biztosított legyen. A vegyszer elsodródása hatalmas károkat okozhat a szomszédságunkban, ezért abban egyetérthetünk, hogy mindannyian igyekszünk nagyon körültekintően és felelősen eljárni desszikálás során. Nálunk például a szomszédos cukorrépa tábla miatt kellett nagy odafigyeléssel dolgoznunk, a megfelelő időpontban. Ha 30-35 % felett kezdjük meg a kezelést az olajnapraforgó esetében, minőségi károkat okozhatunk. Érése felgyorsul és az egyöntetűbb állomány betakarítása is kevesebb veszteséggel jár abban az esetben, ha a kezelést követő 8-12 napra, annak ideális idejében tudjuk elvégezni a betakarítást.
Gyakorlati tapasztalat, hogy az érésgyorsítón kívül – gazdaságtól függő, hogy ki hány litert, általában 3-5 l/ha-t - nitrogén oldatot keverünk a hektáronként kijuttatandó vízmennyiséghez.
Mi a desszikáló szer mellé adtunk hektáronként 5 liter Fertisolt, ami elősegíti a gyorsabb érést, és az egyöntetű napraforgó állomány minél előbbi betakarítását.
Bloggereink
Gyüre András
mezőgazdasági mérnök, Mezőkovácsháza
A mezőgazdaság szeretete már gyerekkoromban belém ivódott, ezért nem volt kérdés, hogy az agrárszférában képzelem el a jövőm.
tovább
"Mondhatom, hogy a mezőgazdaság szeretete már gyermekkoromban belém ivódott. Kisgyermekként édesapám rengeteg alkalommal magával vitt, ha dolgozni ment, így már akkor lehetőségem nyílt a tanulásra.
Számomra még csupán gyermekjátéknak tűnt, hogy beülhetek a traktorokba és hallgathatom amint a felnőttek a gazdálkodásról beszélnek, mégis már akkor rengeteget tanultam ebből. Ahogy idősödtem a játékból komoly feladatok váltak és egyre felelősségteljesebbnek éreztem amit csinálok. Érettségi után nem volt kérdés, hogy az agrárszférában szeretnék elhelyezkedni, így a továbbtanulást a gödöllői Szent István Egyetemen folytattam.
2011-ben diplomát szereztem mezőgazdasági mérnök szakon. Azóta saját családi gazdaságunkban szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozom hozzávetőleg 450 ha-on.
Úgy gondolom, hogy rengeteget kell még tanulnom erről a szakmáról, de egyszer egy általam nagyra tartott ember azt mondta nekem, hogy "csak akkor nem tanul a gazdász ember többet, ha már nem lesz föld amit megműveljen.” Tehát nem csak a jó pap tanul holtig.
Véleményem szerint van ebben az állításban igazság. Ezt a szakmát tankönyvekből megtanulni nem lehet, minden év mutat valami újat."
Botka Beatrix
növénytermesztő mérnök, Siófok
Hiszem, hogy a föld egy biztos pont az ember életében. Nagyapám tapasztalatát ötvözöm az iskolában tanultakkal.
tovább
"Negyedik generációs fiatal gazdaként tevékenykedem legszebb tavunk a Balaton mellett Siófok és Balatonszabadi külterületén. Családi gazdaságunk 70 hektárt foglal magában, melynek 2008 óta vagyok aktív tagja. Kizárólag szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozunk.
Kisgyermekként inkább a ló szeretetem volt a nagyobb, de nagyapám szerint a ló már fél mezőgazdaság, így általános iskola után a kaposvári Móricz Zsigmond mezőgazdasági szakközépiskolában kezdtem meg tanulmányaimat, ahol nem csak mezőgazdasági gyakorlatot, hanem érettségit is szereztem. Innen egyenes út vezetett a keszthelyi Pannon Egyetem Georgikon Karára, ahova növénytermesztő mérnöknek jelentkeztem és az itthoni munka mellett végeztem el és diplomáztam le.
Ez alatt az idő alatt megfordult bennem a dolog és a növények, a traktorozás lett a legkedveltebb időtöltésem. Bár a ló témáról sem mondtam még le véglegesen.
Nagyapám 60 éves tapasztalatait sikeresen ötvözöm az iskolában tanultakkal, de évről évre több és több tapasztalatot szerzek. Az idei évtől egy 350 hektáros gazdaságnak is a kordinátora lettem, amellyel még jobban kinyílik a világ előttem a növénytermesztő szakmával kapcsolatban. A környék legjobb ellenpéldája vagyok a mondásnak, miszerint a mezőgazdaság férfinak való munka.
Hiszem, hogy a föld egy biztos pont az ember életében, ahogy a család is. Örömmel tölt el, hogy én ezt mind együtt tudhatom a magaménak."