Hajnali határszemlék
Gyakran tartok határszemlét. Hajnalban szeretek kimenni, mert akkor még tiszta a fejem, nem köti le a figyelmemet semmi más. Nyugodtan át tudom gondolni a teendőket, könnyebben hozom meg a döntéseket. A kora reggeli órákban a határ egyfajta nyugalmat sugároz. Ilyenkor még a harmatcseppek fényesen csillognak a haragoszöld színű őszi búza levelein, a kukorica sem furulyázik még, inkább békésen szétterülnek levelei és élvezik a hajnali hűvös szellő lágy simogatását. - Gyüre Bandi írása
Máskor is korán kelek, de ahhoz, hogy a nap elég legyen a dolgaim elvégzéséhez, sosem tudok elég korán ébredni. Gondolom ez így van jól, hiszen többek között a megoldandó feladatok adnak értelmet életünknek. Amikor esténként értékelem magamban a napomat, mit teljesítettem és mi az, ami másnapra maradt, mindig az tart lendületben, hogy szerencsés vagyok. Szerencsés, mert azzal foglalkozhatok a mindennapokban, amit szeretek. Nem is érezném magam teljesnek, ha nem a mezőgazdaság állítana elém falakat, amiket át kell ugranom.
Édesapám, akitől a szakma legjavát megtanultam és tanulom, úgy tartja, hogy ha sokszor kimegyünk szemlézni, akkor nem érhetnek bennünket kellemetlen meglepetések. Ha állandóan szem előtt tartjuk a gyomosodást, vagy a kártevők jelenlétét, akkor időben be tudunk avatkozni ha szükséges. Így el tudjuk kerülni a megkésett postemergens gyomírtást vagy esetleg egy nagyobb kártevő rovar populáció felszaporodását.
Gazdaságunkban tegnap fejeztük be a kukorica és napraforgó sorközművelését. Nyújtott műszakban dolgoztunk, ugyanis mindössze egy darab sorközkultivátorral rendelkezünk. A művelendő terület nagysága illetve a napraforgó és kukorica rohamos növekedése megkövetelte, hogy az átlagosnál több munkaórát menjen a gép naponta. Éjszakai műszakra sajnos lehetőségem nincs a GPS vezérlés hiánya miatt, márpedig az éjszakai sorműveléshez az automata kormányzás elengedhetetlen.
A napraforgó kultúrában a következőket tartottam szem előtt:
mivel a talajt a vetés előtti időszakban (volt ahol vetéssel egymenetben) már elegendő tápanyaggal elláttam, ezért a kultivátorozással már nem juttattam ki nitrogén hatóanyagot. A napraforgó a nitrogénre hirtelen reagáló növény. A túlzott nitrogén ellátás ennél a növénynél erős szöveti fellazulást, a szöveti fellazulás pedig gombásodást okoz. Esetenként jelentős termésdepresszió is mutatkozhat. Mivel Clearfield technológiájú napraforgókat vetettem ezért a gyomosodás nem jelentett gondot, viszont az utóbbi időben lehullott nagy mennyiségű csapadék letömörítette a talajt, így a kultivátor fellazító porhanyító képességére feltétlenül szükség volt.
A kukorica területeken 150 kg/ha karbamid műtrágyát juttattam a sorok közé. Tapasztalatom alapján a kukorica meghálálja a kijuttatott tápanyagot.
Gazdaságunkban tegnap fejeztük be a kukorica és napraforgó sorközművelését. Nyújtott műszakban dolgoztunk, ugyanis mindössze egy darab sorközkultivátorral rendelkezünk. A művelendő terület nagysága illetve a napraforgó és kukorica rohamos növekedése megkövetelte, hogy az átlagosnál több munkaórát menjen a gép naponta. Éjszakai műszakra sajnos lehetőségem nincs a GPS vezérlés hiánya miatt, márpedig az éjszakai sorműveléshez az automata kormányzás elengedhetetlen.
A napraforgó kultúrában a következőket tartottam szem előtt:
mivel a talajt a vetés előtti időszakban (volt ahol vetéssel egymenetben) már elegendő tápanyaggal elláttam, ezért a kultivátorozással már nem juttattam ki nitrogén hatóanyagot. A napraforgó a nitrogénre hirtelen reagáló növény. A túlzott nitrogén ellátás ennél a növénynél erős szöveti fellazulást, a szöveti fellazulás pedig gombásodást okoz. Esetenként jelentős termésdepresszió is mutatkozhat. Mivel Clearfield technológiájú napraforgókat vetettem ezért a gyomosodás nem jelentett gondot, viszont az utóbbi időben lehullott nagy mennyiségű csapadék letömörítette a talajt, így a kultivátor fellazító porhanyító képességére feltétlenül szükség volt.
A kukorica területeken 150 kg/ha karbamid műtrágyát juttattam a sorok közé. Tapasztalatom alapján a kukorica meghálálja a kijuttatott tápanyagot.
Meleg, napsütés, nedves, tápelemekben gazdag talaj. Ezeket a tényezőket kedveli a legfőbb takarmánynövény. Mivel az általam alkalmazott gyomírtószer tartamhatással nem rendelkezik, ezért utángyomosodást vettem észre, de ezt a problémát a kultivátorozás orvosolni tudta.
Jelenleg szépek a területeim. A búza szép kalászokat fejleszt, a kukorica sütkérezik a napon, a napraforgó törtet felfelé akárcsak a hőmérő higanyszála, az őszimák tábláink pedig a napokban cserélték le a pompás kékeslilás virágzatukat szépen kifejlett gubókra.
Sok nehézséggel kell megküzdeni, hogy gyönyörködni tudjunk kezünk munkájában, de három általános dolog betartása célravezető lehet: a növényeinket egyfolytában figyelni, időben ésszerűen beavatkozni, a Jóistenben bízni!
Bloggereink
Gyüre András
mezőgazdasági mérnök, Mezőkovácsháza
A mezőgazdaság szeretete már gyerekkoromban belém ivódott, ezért nem volt kérdés, hogy az agrárszférában képzelem el a jövőm.
tovább
"Mondhatom, hogy a mezőgazdaság szeretete már gyermekkoromban belém ivódott. Kisgyermekként édesapám rengeteg alkalommal magával vitt, ha dolgozni ment, így már akkor lehetőségem nyílt a tanulásra.
Számomra még csupán gyermekjátéknak tűnt, hogy beülhetek a traktorokba és hallgathatom amint a felnőttek a gazdálkodásról beszélnek, mégis már akkor rengeteget tanultam ebből. Ahogy idősödtem a játékból komoly feladatok váltak és egyre felelősségteljesebbnek éreztem amit csinálok. Érettségi után nem volt kérdés, hogy az agrárszférában szeretnék elhelyezkedni, így a továbbtanulást a gödöllői Szent István Egyetemen folytattam.
2011-ben diplomát szereztem mezőgazdasági mérnök szakon. Azóta saját családi gazdaságunkban szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozom hozzávetőleg 450 ha-on.
Úgy gondolom, hogy rengeteget kell még tanulnom erről a szakmáról, de egyszer egy általam nagyra tartott ember azt mondta nekem, hogy "csak akkor nem tanul a gazdász ember többet, ha már nem lesz föld amit megműveljen.” Tehát nem csak a jó pap tanul holtig.
Véleményem szerint van ebben az állításban igazság. Ezt a szakmát tankönyvekből megtanulni nem lehet, minden év mutat valami újat."
Botka Beatrix
növénytermesztő mérnök, Siófok
Hiszem, hogy a föld egy biztos pont az ember életében. Nagyapám tapasztalatát ötvözöm az iskolában tanultakkal.
tovább
"Negyedik generációs fiatal gazdaként tevékenykedem legszebb tavunk a Balaton mellett Siófok és Balatonszabadi külterületén. Családi gazdaságunk 70 hektárt foglal magában, melynek 2008 óta vagyok aktív tagja. Kizárólag szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozunk.
Kisgyermekként inkább a ló szeretetem volt a nagyobb, de nagyapám szerint a ló már fél mezőgazdaság, így általános iskola után a kaposvári Móricz Zsigmond mezőgazdasági szakközépiskolában kezdtem meg tanulmányaimat, ahol nem csak mezőgazdasági gyakorlatot, hanem érettségit is szereztem. Innen egyenes út vezetett a keszthelyi Pannon Egyetem Georgikon Karára, ahova növénytermesztő mérnöknek jelentkeztem és az itthoni munka mellett végeztem el és diplomáztam le.
Ez alatt az idő alatt megfordult bennem a dolog és a növények, a traktorozás lett a legkedveltebb időtöltésem. Bár a ló témáról sem mondtam még le véglegesen.
Nagyapám 60 éves tapasztalatait sikeresen ötvözöm az iskolában tanultakkal, de évről évre több és több tapasztalatot szerzek. Az idei évtől egy 350 hektáros gazdaságnak is a kordinátora lettem, amellyel még jobban kinyílik a világ előttem a növénytermesztő szakmával kapcsolatban. A környék legjobb ellenpéldája vagyok a mondásnak, miszerint a mezőgazdaság férfinak való munka.
Hiszem, hogy a föld egy biztos pont az ember életében, ahogy a család is. Örömmel tölt el, hogy én ezt mind együtt tudhatom a magaménak."