Folyékony műtrágyát búzára és repcére Békésben
2014. a mezőkovácsházi kistérségben egyet jelentett a szélsőségekkel. Kezdődött a sárga és a vörös rozsda fertőzésekkel, folytatódott a rágcsálók kártételével, illetve egyes helyeken kártevő rovar invázióval. - Gyüre András írása
Ezekkel a tényezőkkel kellett szembe néznie a tenni akaró gazdálkodónak, de kisebb nagyobb sikerrel általában orvosolhatók voltak a problémák. Egy dolog azonban még nem befolyásolható, mégpedig az időjárás. A növénytermesztés jelentős részét a lehullott csapadék mennyisége és a napsütötte órák száma határozza meg. Ha nincs csapadék a kijutatott szilárd műtrágya nehezen hasznosul.
Erre megoldást tavaly, a Fertilia Kft-nél találtam sajt gazdaságom számára, mégpedig folyékony nitrogén műtrágya formájában.
Előnyei a szilárd műtrágyával szemben, hogy gyorsan hat és tartósan, köszönhetően a három nitrogén formának. (nitrát, ammónia, amid) Kijuttatása egyenletesebb, jobb a szóráskép. A hatóanyag 20 %-a levélen keresztül azonnal felszívódik. A maradék része pedig gyorsan a növény gyökérzetéhez jut. Mivel folyékony a halmazállapota, így a tápelemek is oldott formában vannak, így száraz időjárási körülmények között is, az oldat hasznosul. Ára véleményem szerint kedvező, akár még gazdaságosabb is lehet a szilárddal szemben, ha a kijutatott hatóanyag mennyiséget nézem.
Első alkalommal 200 l/ha Fertisol-t bokrosodás előtt jutattam ki. Kissé aggodalommal töltött el, hogy a ráfedéseknél picit megperzselte a növény felső egynegyed részét, azonban 2 hét elteltével, egy igazán szép, haragos zöld színű, teljesen homogén őszi búza táblával találtam szembe magam, a határszemle során.
2015-ben a gabonaterületeink teljes felületét, illetve őszi káposztarepce tábláinkat is Fertisol-al kezeltük és idén is nagy reményeket fűzök a termékhez.
Hogy a repce miként reagálta le a nitrogén „öntetet” arról következő írásomban, beszámolok.
Bloggereink
Gyüre András
mezőgazdasági mérnök, Mezőkovácsháza
A mezőgazdaság szeretete már gyerekkoromban belém ivódott, ezért nem volt kérdés, hogy az agrárszférában képzelem el a jövőm.
tovább
"Mondhatom, hogy a mezőgazdaság szeretete már gyermekkoromban belém ivódott. Kisgyermekként édesapám rengeteg alkalommal magával vitt, ha dolgozni ment, így már akkor lehetőségem nyílt a tanulásra.
Számomra még csupán gyermekjátéknak tűnt, hogy beülhetek a traktorokba és hallgathatom amint a felnőttek a gazdálkodásról beszélnek, mégis már akkor rengeteget tanultam ebből. Ahogy idősödtem a játékból komoly feladatok váltak és egyre felelősségteljesebbnek éreztem amit csinálok. Érettségi után nem volt kérdés, hogy az agrárszférában szeretnék elhelyezkedni, így a továbbtanulást a gödöllői Szent István Egyetemen folytattam.
2011-ben diplomát szereztem mezőgazdasági mérnök szakon. Azóta saját családi gazdaságunkban szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozom hozzávetőleg 450 ha-on.
Úgy gondolom, hogy rengeteget kell még tanulnom erről a szakmáról, de egyszer egy általam nagyra tartott ember azt mondta nekem, hogy "csak akkor nem tanul a gazdász ember többet, ha már nem lesz föld amit megműveljen.” Tehát nem csak a jó pap tanul holtig.
Véleményem szerint van ebben az állításban igazság. Ezt a szakmát tankönyvekből megtanulni nem lehet, minden év mutat valami újat."
Botka Beatrix
növénytermesztő mérnök, Siófok
Hiszem, hogy a föld egy biztos pont az ember életében. Nagyapám tapasztalatát ötvözöm az iskolában tanultakkal.
tovább
"Negyedik generációs fiatal gazdaként tevékenykedem legszebb tavunk a Balaton mellett Siófok és Balatonszabadi külterületén. Családi gazdaságunk 70 hektárt foglal magában, melynek 2008 óta vagyok aktív tagja. Kizárólag szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozunk.
Kisgyermekként inkább a ló szeretetem volt a nagyobb, de nagyapám szerint a ló már fél mezőgazdaság, így általános iskola után a kaposvári Móricz Zsigmond mezőgazdasági szakközépiskolában kezdtem meg tanulmányaimat, ahol nem csak mezőgazdasági gyakorlatot, hanem érettségit is szereztem. Innen egyenes út vezetett a keszthelyi Pannon Egyetem Georgikon Karára, ahova növénytermesztő mérnöknek jelentkeztem és az itthoni munka mellett végeztem el és diplomáztam le.
Ez alatt az idő alatt megfordult bennem a dolog és a növények, a traktorozás lett a legkedveltebb időtöltésem. Bár a ló témáról sem mondtam még le véglegesen.
Nagyapám 60 éves tapasztalatait sikeresen ötvözöm az iskolában tanultakkal, de évről évre több és több tapasztalatot szerzek. Az idei évtől egy 350 hektáros gazdaságnak is a kordinátora lettem, amellyel még jobban kinyílik a világ előttem a növénytermesztő szakmával kapcsolatban. A környék legjobb ellenpéldája vagyok a mondásnak, miszerint a mezőgazdaság férfinak való munka.
Hiszem, hogy a föld egy biztos pont az ember életében, ahogy a család is. Örömmel tölt el, hogy én ezt mind együtt tudhatom a magaménak."