Box not found in this language.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Értesüljön elsők közt a legújabb műtrágyázási megoldásokról, újdonságokról!

A kukorica tápanyagigénye a starterezés tükrében

2014. Márc. 12. 11:51

A kukorica hazánk egyik legfontosabb gazdasági növénye, hazai klímánkon biztonságosan és nagy termésátlaggal termeszthető. A magas termésátlag elérésének egyik legmeghatározóbb tényezője a megfelelő tápanyagellátás, az intenzív műtrágyázás.
 


A kukorica nagy tápanyagigényű növény, 1 tonna szemterméshez a hozzátartozó vegetatív részekkel együtt az alábbi mennyiségű tápelemeket vonja ki a talajból:
 
N: 20-28 kg/t
P2O5: 11-22 kg/t
K2O: 18-26 kg/t
Vagyis összesen 49-76 kg NPK vegyes hatóanyag a tenyészidőszak során.

Mikroelemekből ennél lényegesen kevesebbet igényel: Fe 430 g, Mn 97 g, Zn 55 g, és Cu 21 g tonnánként.
 
Nagy figyelmet kell fordítani a fajták eltérő műtrágya reakciójára és tápanyag hasznosítására, termőhelyi adottságokra, ami egyedi, termőhely és fajta specifikus termesztéstechnológiával használható ki.
 
A kukorica számára főbb tápelemek szerepe és optimális kijuttatási ideje:
 

A kukoricanövény a növekedés teljes időszakában veszi fel a nitrogént, ami fehérje alkotó elemként döntő szerepet játszik a kezdeti fejlődés, a hajtásnövekedés intenzitásában és a magas termésátlag kialakításában.
A legnagyobb mennyiséget a 8-10 leveles állapotát követően szárba induláskor ill. szemtelítődés időszakában veszi fel.
 
Mivel a talajból felvehető  nitrogén könnyen kimosódó nitrát és ammónium ion formájában van a talajban, kijuttatása minden esetben tavasszal történjen, osztott technológiával. Célszerűen a számított mennyiség 60-70 %-át vetés előtt legalább 1-2 héttel, a fennmaradó részt starterműtrágya részeként vetéssel egy menetben és fejtrágyaként a kukorica 8-10 leveles állapotában.
 
A generatív fejlődés és a növény energia ellátásának legfőbb eleme a foszfor. A növényi anyagcsere folyamatokban és az energia háztartásban betöltött szerepénél fogva a foszfor a csírázás, a kelés és az intenzív hajtásnövekedés, valamint a szemtelítődés szempontjából alapvető jelentőségű.
A magok energiatartalékaként a csíranövény energiaellátása is foszforhoz kötött.
 
A növény számára szükséges foszforforrást az alábbi összetevők nyújtják:
  • Talaj ásványi anyagaiban kötötten és adszorbeált formában levő orto-foszfát vegyületek,
  •  Szerves maradványok, humusz foszfor tartalma,
  • Műtrágyával bevitt különböző foszfor vegyületek - jelentős probléma a foszfátfixáció, amelynek mértékét a talaj pH-ja és agyagásvány minősége befolyásolja.
 
A foszfátok talajon belüli mozgása rendkívül lassú, gyakorlatilag a kijutatott foszfor ott marad, ahová kijuttattuk. A növény gyökereinek folyamatosan a felvehető foszfor új zónáiba kell behatolni, hogy felvehessék.
A foszfor nem mosódik ki, ezáltal a szántott réteg könnyen feltölthető magas ellátottsági szintre. Célszerű a számított foszfor 75%-át ősszel mélyműtrágyázással a gyökérzónába juttatni.
A fennmaradó részt pedig startertrágyaként kijuttatni a kukorica kelésének, valamint kezdeti fejlődésének elősegítésére.
 
Termesztett növényeink közül különösen a kétszikűek érzékenyek a megfelelő kálium ellátásra. A kálium jótékony hatású a fotoszintézisre, fokozza a növények aktív vízfelvételét, valamint csökkenti a párologtatást. A kiegyensúlyozott káliumellátás védi a növényt a szárazság stressztől, valamint fokozza a kórokozókkal szembeni ellenálló képességet.
 
Ásványi talajokban a növények számára hozzáférhető kálium mennyiségét és a káliumdinamikát alapvetően  az ionok mozgása határozza meg a talajkolloidok-talajoldat-gyökér rendszerben. A talaj kálium szolgáltató képességét  befolyásolja annak kálium pufferoló és fixáló tulajdonsága.
 
A kukoricának a keményítőképzéshez sok káliumra van szüksége. A fő növekedési szakaszban maximálisan 12 kg K2O-nak megfelelő káliumot vehet fel hektáronként és naponként. A kálium növeli még a hideggel szembeni ellenállóságot, javítja a szárszilárdságot, elősegíti a csövek kialakulását.
Kijuttatási technológiája a foszforral megegyező.
 
Kiemelhető még a mezoelemek, kalcium és magnézium szerepe.
 
A kukorica jó termést kalciummal telített talajokon ad. 5,6-os pH alatt növényünk életfolyamatai és tápanyag felvétele hiányt szenved, – P megkötődés, Mg és K felvétel akadályozott, mikroelemek toxikus koncentrációja - de más agronómiailag jelentős tényezőket is kedvezetlenül befolyásol. 
 
Magnézium hiány léphet fel laza talajokon, káliummal jól ellátott területeken ionantagonizmus következtében.
 
Mikroelemek közül kiemelt figyelmet kell fordítani a cinkre. Klasszikus kukorica termesztő területeink cinkben gyengén ellátottak. Ezen területek magasabb mésztartalma következtében kialakulhat relatív cink hiány is. Ugyanilyen hatással van a nagyobb dózisú foszfortrágyázás.

Fentiek figyelembe vételével a kukorica termesztéstechnológia fontos része a startertrágyázás, amely még tápanyagokkal jól ellátott területen is segíti a növény induló fejlődését, növeli a termésszintet.

Mivel indokolható alkalmazása?
 
  • Csírázáskor a magban tárolt tartalék tápanyagok nem elegendőek nagyfelületű gyökérzet kialakítására, így a növény kezdeti fejlődéséhez korlátozott a tápanyag felvétel, ami jelentős stresszhelyzetet okoz.
  • Tovább rontja a helyzetet a talaj alacsony hőmérséklete, amely leginkább a gyökér képződést leginkább segítő foszfor felvételét gátolja.
  • A vegetáció későbbi szakaszára is kihat a gyenge kezdeti fejlődés: könnyebben fertőzik meg különböző kórokozók, kártevők.
 
A gyakorlatban alapvetően kétféle startertrágyázási technológia létezik, a kijuttatandó, tervezett N-P-K hatóanyaga ill. műtrágya dózisa szerint:
 
  • Sorkezeléssel, a granulált műtrágyát általában 150 kg/ha dózisban.
  • Másik megoldás, amikor kis dózisú, 15-20 kg/ha, tökéletesen víz oldható mikrogranulált műtrágyákat juttatunk közvetlenül a mag mellé a vetéssel egy menetben.
Cégünk mindkét technológiához nyújt saját fejlesztésű, a magyar termőhelyi adottságokra adaptál műtrágyacsaládokat, a Fertilia műtrágyázási technológia keretében.
 
Sorkezelésre a talajvizsgálat alapján összeállított, Rizodyne talajaktivátor tartalmú egyedi Gramix Starter NPK műtrágyákat, valamint a kukoricaspecifikus Gramix Starter NPK műtrágyákat ajánljuk.
Mikrogranulátum starterezéshez pedig a piacon egyedülálló kukoricaspecifikus UMG MICRO ZeaStartot és az igen kedvező áru UMG MICRO StarterMaxot.