Tavaszi megújulás, tavaszi földmunkák

2015. Márc. 27. 15:47

A gazdahagyomány szerint akkor kezdhetőek meg a tavaszi munkálatok, amikor ˝pirkad” a talaj. Ezt a régi szakemberek úgy tanították, hogy végiggyalogoltak a táblán, majd visszafelé jövet, ha a lábnyomaik már nem voltak olyan mélyek, rá lehetett menni a talajra munkagépekkel is. - Gyüre András bejegyzése
 


Szeretem a tavaszt. Ilyenkor minden megújul, de legfőképpen a természet. Rügyeket hoznak a fák, a bokrok, a méhek és egyéb rovarok is elkezdik tavaszi zsongásukat. Mondhatni minden és mindenki fellélegzik a hideg nyomasztó tél hangulata alól. Így van ezzel a gazdászember is.
 
A határban igen nagy a forgalom, mindenhol a traktorok motorjának zúgása hallatszik. Ki szántáselmunkálást, ki a tápanyag utánpótlást, valaki pedig már a gabona gyomirtás első fázisait végzi.

Nagyon fontosak ezek az első munkaműveletek, alapjaiban határozzák meg a kultúrnövény további sorsát. Mielőtt tavasszal az ember nekikezd a talajmunkáknak, érdemes egy kicsit elgondolkodnia.
 
Mikor ideális elkezdeni?
Mi a célunk az adott művelettel?
Milyen tápanyaggal lássuk el az életet adó termőföldet?
 
A talajművelés elsődleges célja, hogy a talaj megfelelő hő, víz, levegő valamint tápanyag gazdálkodását elősegítsük. A gazdahagyomány szerint akkor kezdhetőek meg a tavaszi munkálatok, amikor ˝pirkad” a talaj. Ezt a régi szakemberek úgy tanították, hogy végiggyalogoltak a táblán, majd visszafelé jövet, ha a lábnyomaik már nem voltak olyan mélyek, rá lehetett menni a talajra munkagépekkel is.

Gazdaságomban jelenleg a napraforgó és kukorica vetésterületek talajelőkészítése teszi ki a munkálatok legnagyobb hányadát. Kettő traktor folyamatosan a már ősszel felszántott területeken simítózást, majd a magágykészítést végzi. Ősszel még szántás előtt ezekre a területekre Fertisol Celludone-t 100 liter/hektár dózisban permeteztem ki a szármaradványok lebomlásának elősegítésére, illetve a káros nitrogén pentozán hatás elkerülése érdekében. Véleményem szerint nagyobb mennyiségre nincs szükség, ugyanis a nitrogén kimosódik, a talajvízbe kerül, ezáltal súlyos környezetkárosítást eredményhet.

Területeimen első munkaműveletként tehát simítózást alkalmazok (Väderstad Nz Agressive géppel). Célom ezzel a munkaművelettel a szántott terület lezárása, a párologtató felület minimálisra csökkentésével. A simítással a felületi egyenetlenségeket is tudjuk csökkenteni, de meglátásom szerint ettől még nem alkalmas a vetésre. Úgy terveztem és lassan véghez is viszem, hogy a már egy soron kezelt területekre startertrágyát juttatok ki.

A kukorica fajlagos tápanyagigénye 1 tonna szemtermés és a hozzá tartozó melléktermék (vegetatív részek) felépítéséhez 20-28 kg Nitrogén, 11-22 kg Foszfor, 18-26 kg Kálium vagyis összesen 49-76 kg NPK vegyes hatóanyag a tenyészidőszak során. A napraforgó országos átlagban elért 2 tonna/ hektár kaszatterméshez az átlagos műtrágya hatóanyag igénye a következő: 30-80 kg Nitrogén, 60-70 kg Foszfor, 80-140 kg Kálium hektáranként.
 
A fentieket szem előtt tartva, illetve talajaink (réti csernozjom) minőségét, tápanyag elátottságát figyelembe véve úgy döntöttem, hogy a kukorica és a napraforgó alá 200 kg Rizotec NPK 10-20-20 műtrágyát juttatok ki. Fontos, hogy ebben a műtrágyában a foszfor könnyen felvehető formában van a növények számára, így könnyebben fejlesztenek erős gyökérzetet. Majd a vetéssel egy menetben MAS 27% műtrágya kerül kijuttatásra 100 kg/hektár mennyiségben, így a nitrogén ellátottságról is gondoskodtam. Miután a műtrágyaszórás befejeződik, a már korábban említett talajelőkészítő művelet következik, a magágykészítés. Ezzel a műtrágya bedolgozódik, aprómorzsás kellően tömörödött talajszerkezet jön létre, amely ezzel alkalmassá válik a vetőmag befogadására.
 

Bloggereink

Gyüre András
mezőgazdasági mérnök, Mezőkovácsháza
A mezőgazdaság szeretete már gyerekkoromban belém ivódott, ezért nem volt kérdés, hogy az agrárszférában képzelem el a jövőm. tovább

"Mondhatom, hogy a mezőgazdaság szeretete már gyermekkoromban belém ivódott. Kisgyermekként édesapám rengeteg alkalommal magával vitt, ha dolgozni ment, így már akkor lehetőségem nyílt a tanulásra.
 
Számomra még csupán gyermekjátéknak tűnt, hogy beülhetek a traktorokba és hallgathatom amint a felnőttek a gazdálkodásról beszélnek, mégis már akkor rengeteget tanultam ebből. Ahogy idősödtem a játékból komoly feladatok váltak és egyre felelősségteljesebbnek éreztem amit csinálok. Érettségi után nem volt kérdés, hogy az agrárszférában szeretnék elhelyezkedni, így a továbbtanulást a gödöllői Szent István Egyetemen folytattam.
 
2011-ben diplomát szereztem mezőgazdasági mérnök szakon. Azóta saját családi gazdaságunkban szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozom hozzávetőleg 450 ha-on.
 
Úgy gondolom, hogy rengeteget kell még tanulnom erről a szakmáról, de egyszer egy általam nagyra tartott ember azt mondta nekem, hogy "csak akkor nem tanul a gazdász ember többet, ha már nem lesz föld amit megműveljen.” Tehát nem csak a jó pap tanul holtig.
Véleményem szerint van ebben az állításban igazság. Ezt a szakmát tankönyvekből megtanulni nem lehet, minden év mutat valami újat."
Botka Beatrix
növénytermesztő mérnök, Siófok
Hiszem, hogy a föld egy biztos pont az ember életében. Nagyapám tapasztalatát ötvözöm az iskolában tanultakkal. tovább

"Negyedik generációs fiatal gazdaként tevékenykedem legszebb tavunk a Balaton mellett Siófok és Balatonszabadi külterületén. Családi gazdaságunk 70 hektárt foglal magában, melynek 2008 óta vagyok aktív tagja. Kizárólag szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozunk.
 
Kisgyermekként inkább a ló szeretetem volt a nagyobb, de nagyapám szerint a ló már fél mezőgazdaság, így általános iskola után a kaposvári Móricz Zsigmond mezőgazdasági szakközépiskolában kezdtem meg tanulmányaimat, ahol nem csak mezőgazdasági gyakorlatot, hanem érettségit is szereztem. Innen egyenes út vezetett a keszthelyi Pannon Egyetem Georgikon Karára, ahova növénytermesztő mérnöknek jelentkeztem és az itthoni munka mellett végeztem el és diplomáztam le.
 
Ez alatt az idő alatt megfordult bennem a dolog és a növények, a traktorozás lett a legkedveltebb időtöltésem. Bár a ló témáról sem mondtam még le véglegesen.
 
Nagyapám 60 éves tapasztalatait sikeresen ötvözöm az iskolában tanultakkal, de évről évre több és több tapasztalatot szerzek. Az idei évtől egy 350 hektáros gazdaságnak is a kordinátora lettem, amellyel még jobban kinyílik a világ előttem a növénytermesztő szakmával kapcsolatban. A környék legjobb ellenpéldája vagyok a mondásnak, miszerint a mezőgazdaság férfinak való munka.
 
Hiszem, hogy a föld egy biztos pont az ember életében, ahogy a család is. Örömmel tölt el, hogy én ezt mind együtt tudhatom a magaménak."