Kukorica vetés lázában

2016. Ápr. 19. 11:30

Míg térségünkben a tavaszi kalászosokkal már jó pár hete végeztek a gazdák, a napraforgó vetésén is túlvagyunk, addig most a kukorica vetésének lázában ég a Dél-Dunántúl. - Botka Beatrix írása

 

Kapás kultúránk vetésekor úgy gondolom, jól tesszük, ha követjük és szem előtt tartjuk területünk talajának hőmérsékletét, bár az időjárás nem mindig szolgálja azt, hogy komótosan kivárjuk az ideális 8 fokot.
Idén a napraforgó vetésekor az esőt is nagyon vártuk, ami bemossa a preemergensen kijuttatott gyomírtónkat.
Aki odafigyelt az agrotechnikára, annál ideális esetben a tél végi nagy mennyiségű csapadék rendelkezésre állt a napraforgó és kukorica mag számára. Így a nedves magágy biztosított volt a kezdeti fejlődéshez.
 
 
 
A sérülékeny csírázási időszakot érdemes mikrogranulált starterrel is megtámogatni, amit közvetlen a mag mellé juttatunk ki. Segít csíranövényünk ideális fejlődésében, a kezdeti nehézségeken átlendíti a növényt legyen az akár egy hidegebb hőmérsékleti periódus vagy csapadékhiány. Nagyon sok múlhat később növényeink kezdeti fejlődésének zavarában, amit ezzel teljes mértékben kiküszöbölhetünk. Kukoricára mi az UMG MICRO ZeaStartot használjuk.
 
 
 
Vetések magszámát illetően a napraforgót idén 57.000 szemmel, a kukoricát pedig területtől függően 70-73.000 szemmel vetettük, attól függően, milyen volt a terület elhelyezkedése, adottsága. A mélyebben fekvő jó minőségű területeken 73.000, a rosszabb és magasabb területeken inkább 71.000 szemmel vetettünk.

A vetések mellett kalászosaink növényvédelmét sem hanyagolhatjuk el, hiszen a zászlós levél megjelenése után lassan kiér a kalász is. Körültekintően meg kell védenünk a gombabetegségektől és rovarkártevőktől. Bár ebben a szeles áprilisi időben idén nem is olyan könnyű a permetezés.


Bloggereink

Gyüre András
mezőgazdasági mérnök, Mezőkovácsháza
A mezőgazdaság szeretete már gyerekkoromban belém ivódott, ezért nem volt kérdés, hogy az agrárszférában képzelem el a jövőm. tovább

"Mondhatom, hogy a mezőgazdaság szeretete már gyermekkoromban belém ivódott. Kisgyermekként édesapám rengeteg alkalommal magával vitt, ha dolgozni ment, így már akkor lehetőségem nyílt a tanulásra.
 
Számomra még csupán gyermekjátéknak tűnt, hogy beülhetek a traktorokba és hallgathatom amint a felnőttek a gazdálkodásról beszélnek, mégis már akkor rengeteget tanultam ebből. Ahogy idősödtem a játékból komoly feladatok váltak és egyre felelősségteljesebbnek éreztem amit csinálok. Érettségi után nem volt kérdés, hogy az agrárszférában szeretnék elhelyezkedni, így a továbbtanulást a gödöllői Szent István Egyetemen folytattam.
 
2011-ben diplomát szereztem mezőgazdasági mérnök szakon. Azóta saját családi gazdaságunkban szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozom hozzávetőleg 450 ha-on.
 
Úgy gondolom, hogy rengeteget kell még tanulnom erről a szakmáról, de egyszer egy általam nagyra tartott ember azt mondta nekem, hogy "csak akkor nem tanul a gazdász ember többet, ha már nem lesz föld amit megműveljen.” Tehát nem csak a jó pap tanul holtig.
Véleményem szerint van ebben az állításban igazság. Ezt a szakmát tankönyvekből megtanulni nem lehet, minden év mutat valami újat."
Botka Beatrix
növénytermesztő mérnök, Siófok
Hiszem, hogy a föld egy biztos pont az ember életében. Nagyapám tapasztalatát ötvözöm az iskolában tanultakkal. tovább

"Negyedik generációs fiatal gazdaként tevékenykedem legszebb tavunk a Balaton mellett Siófok és Balatonszabadi külterületén. Családi gazdaságunk 70 hektárt foglal magában, melynek 2008 óta vagyok aktív tagja. Kizárólag szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozunk.
 
Kisgyermekként inkább a ló szeretetem volt a nagyobb, de nagyapám szerint a ló már fél mezőgazdaság, így általános iskola után a kaposvári Móricz Zsigmond mezőgazdasági szakközépiskolában kezdtem meg tanulmányaimat, ahol nem csak mezőgazdasági gyakorlatot, hanem érettségit is szereztem. Innen egyenes út vezetett a keszthelyi Pannon Egyetem Georgikon Karára, ahova növénytermesztő mérnöknek jelentkeztem és az itthoni munka mellett végeztem el és diplomáztam le.
 
Ez alatt az idő alatt megfordult bennem a dolog és a növények, a traktorozás lett a legkedveltebb időtöltésem. Bár a ló témáról sem mondtam még le véglegesen.
 
Nagyapám 60 éves tapasztalatait sikeresen ötvözöm az iskolában tanultakkal, de évről évre több és több tapasztalatot szerzek. Az idei évtől egy 350 hektáros gazdaságnak is a kordinátora lettem, amellyel még jobban kinyílik a világ előttem a növénytermesztő szakmával kapcsolatban. A környék legjobb ellenpéldája vagyok a mondásnak, miszerint a mezőgazdaság férfinak való munka.
 
Hiszem, hogy a föld egy biztos pont az ember életében, ahogy a család is. Örömmel tölt el, hogy én ezt mind együtt tudhatom a magaménak."