A szántás a földművelés egyik legősibb formája

2015. Dec. 9. 15:49

Abban minden gazda egyetért, hogy a szántás elengedhetetlen része munkánknak, és nem helyettesíthető más művelettel. A technológia rohamos fejlődése eredményeként a mezőgazdaság gépei is hatalmas fejlődésnek indultak. - Gyüre András írása

 
Az ekék mint alapvető és egyben legfontosabb eszközök,  hatalmasat léptek előre a fejlődés útján. Kezdetben ló vontatású kézi erővel irányítható egy ekefejjel rendelkező munkaeszközök voltak, ezekkel a szántás igen nagy fáradtságot okozott. Később a traktor vontatású ágyekék könnyítettek a földművelő parasztság dolgán. Mára az ekék széles spektrumából választhat a gazdálkodó, mindenféle talajtípusra, területméretre. Létrejöttek a váltvaforgatósak függesztett vontatott vagy akár félig függesztett típusban.
 
Hidraulikus fogásszélesség állítás, szántáselmunkáló henger vagy akár eketalp lazító tüske mind a szántás minőségének javítására szolgáló fejlesztések, újítások, azonban az egész munkaművelet lényege évtizedek óta mit sem változott:
 
A talaj felső rétegében található szármaradványok és gyommagok maradéktalan leforgatása, illetve a talajszerkezet talajállapot javítása és a téli nagyobb mennyiségű csapadék befogadása, mélyebb rétegekben történő eltárolása a cél.
 
A jó minőségben elvégzett szántás alapjaiban határozza meg a következő évet.

Gazdaságomban még javában folynak a munkálatok. Réselt lemezes váltvaforgatós ekével szántunk, változó körülmények között. Kukoricatarló, búzatarló és ökológiai másodvetés kerül leforgatásra. A másodvetés helyenként egy-másfél méter magasra növekedett, így kizárólag tárcsázás vagy szárzúzózás  után tudunk jó minőségben dolgozni. 
Zöldítés után a talajállapot jónak mondható, azonban a rengeteg szármaradvány helyenként gondot okoz, bedugul az eke. Tapasztalataink alapján a szárzúzózott másodvetés szántása jobb, mert apró darabokra szecskázza a szárat. A tárcsázott területen a másodvetésű fehérmustár olajretek felaprítása nem teljesen sikerült, így a leforgatás nem maradéktalan.
A hatalmas zöldtömeg lebontásának elősegítésére 1 mázsa/ ha MAS műtrágyát szórtunk ki, illetve a kukorica tarlókra 100 liter/ha FertiSol folyékony műtrágyát permeteztünk szántás előtt, így jövő évben elkerülhetjük a káros nitrogén pentozán hatást is.
 
Néhány kötöttebb területünkön viszonylag rögösre, hantosra sikeredett a talajfelszín, melyen véleményem szerint csak a jó erős fagy segíthetne. Várjuk is a mínuszokat!
 

Bloggereink

Gyüre András
mezőgazdasági mérnök, Mezőkovácsháza
A mezőgazdaság szeretete már gyerekkoromban belém ivódott, ezért nem volt kérdés, hogy az agrárszférában képzelem el a jövőm. tovább

"Mondhatom, hogy a mezőgazdaság szeretete már gyermekkoromban belém ivódott. Kisgyermekként édesapám rengeteg alkalommal magával vitt, ha dolgozni ment, így már akkor lehetőségem nyílt a tanulásra.
 
Számomra még csupán gyermekjátéknak tűnt, hogy beülhetek a traktorokba és hallgathatom amint a felnőttek a gazdálkodásról beszélnek, mégis már akkor rengeteget tanultam ebből. Ahogy idősödtem a játékból komoly feladatok váltak és egyre felelősségteljesebbnek éreztem amit csinálok. Érettségi után nem volt kérdés, hogy az agrárszférában szeretnék elhelyezkedni, így a továbbtanulást a gödöllői Szent István Egyetemen folytattam.
 
2011-ben diplomát szereztem mezőgazdasági mérnök szakon. Azóta saját családi gazdaságunkban szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozom hozzávetőleg 450 ha-on.
 
Úgy gondolom, hogy rengeteget kell még tanulnom erről a szakmáról, de egyszer egy általam nagyra tartott ember azt mondta nekem, hogy "csak akkor nem tanul a gazdász ember többet, ha már nem lesz föld amit megműveljen.” Tehát nem csak a jó pap tanul holtig.
Véleményem szerint van ebben az állításban igazság. Ezt a szakmát tankönyvekből megtanulni nem lehet, minden év mutat valami újat."
Botka Beatrix
növénytermesztő mérnök, Siófok
Hiszem, hogy a föld egy biztos pont az ember életében. Nagyapám tapasztalatát ötvözöm az iskolában tanultakkal. tovább

"Negyedik generációs fiatal gazdaként tevékenykedem legszebb tavunk a Balaton mellett Siófok és Balatonszabadi külterületén. Családi gazdaságunk 70 hektárt foglal magában, melynek 2008 óta vagyok aktív tagja. Kizárólag szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozunk.
 
Kisgyermekként inkább a ló szeretetem volt a nagyobb, de nagyapám szerint a ló már fél mezőgazdaság, így általános iskola után a kaposvári Móricz Zsigmond mezőgazdasági szakközépiskolában kezdtem meg tanulmányaimat, ahol nem csak mezőgazdasági gyakorlatot, hanem érettségit is szereztem. Innen egyenes út vezetett a keszthelyi Pannon Egyetem Georgikon Karára, ahova növénytermesztő mérnöknek jelentkeztem és az itthoni munka mellett végeztem el és diplomáztam le.
 
Ez alatt az idő alatt megfordult bennem a dolog és a növények, a traktorozás lett a legkedveltebb időtöltésem. Bár a ló témáról sem mondtam még le véglegesen.
 
Nagyapám 60 éves tapasztalatait sikeresen ötvözöm az iskolában tanultakkal, de évről évre több és több tapasztalatot szerzek. Az idei évtől egy 350 hektáros gazdaságnak is a kordinátora lettem, amellyel még jobban kinyílik a világ előttem a növénytermesztő szakmával kapcsolatban. A környék legjobb ellenpéldája vagyok a mondásnak, miszerint a mezőgazdaság férfinak való munka.
 
Hiszem, hogy a föld egy biztos pont az ember életében, ahogy a család is. Örömmel tölt el, hogy én ezt mind együtt tudhatom a magaménak."